A kommunizmus milliónyi áldozata

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából országszerte rendezvényeket tartottak a hét végén és tartanak ma is különböző szervezetek. Kövér László (Fidesz) szerint az a legrosszabb a kommunizmusban, ami utána következik.

Országszerte a kommunizmus áldozataira emlékeztek és emlékeznek a hazai politikai és civil szervezetek. A Fidesz tegnap a Pest megyei Csömörön tartott ünnepi megemlékezést. A rendezvényen felszólalt Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, aki beszédében úgy fogalmazott: a kommunizmusban az a legroszszabb, ami utána következik. – A kommunista rendszerek látszólag eltűntek, beláthatatlan struktúrái és nagyon is látható egykori képviselői, haszonélvezői azonban ma is itt vannak közöttünk, megmérgezve az életünket – fejtette ki. Egy angol gondolkodót idézve Kövér László hozzátette: a gonosz győzelméhez elég, ha a jók tétlenek maradnak. Szerinte amikor emlékezünk, akkor önvizsgálatot is kell tartanunk, mit tettünk azért, hogy a világ jobb legyen. Kövér arról is szólt, hogy a bűnösök megnevezése nélkül nem adható erkölcsi elégtétel a bűnöket elszenvedőknek.
Szombaton tartott közös megemlékezést a Jobbik és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Szarvason. Az eseményen részt vett a Magyar Gárda is. Tegnap volt a Wittner Mária ’56-os halálraítéltről készített portréfilm premierje is a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban. Este pedig sokan gyújtottak gyertyát a Terror Háza Múzeumnál.
Ma Sólyom László köztársasági elnök Pécsett vesz részt megemlékezésen, Rogán Antal (Fidesz), Belváros–Lipótváros polgármestere pedig a budapesti Gulag-emlékműnél mond beszédet. Az Országgyűlés egy 2000-ben hozott határozata alapján ma megemlékezéseket tartanak a középiskolákban is. Emlékezetes, a törvényhozás nyolc éve döntött úgy, hogy a középiskolákban minden év február 25-én emlékeznek a kommunizmus áldozataira, 1947-ben ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok szovjetellenes kémkedés és ellenkormány alakításának hamis vádjával.
A Tanácsköztársaság 133 napja alatt 300 embert végeztek ki. A második világháború után a szovjet hadifogságba esett magyar katonák számát 400-430 ezerre teszik, további 200-220 ezer civilt pedig kényszermunkára vittek vagy internáltak. A Rákosi-korszakban kétezren haltak meg, és a polgári bíróságok 387 ezer embert ítéltek börtönre, vagy helyeztek felügyelet alá. Az 1956-os forradalom leverése után négyszáz embert végeztek ki, 16 ezret ítéltek fegyházra, 13 ezer „megbízhatatlant” internáltak.