Kutyafalka ugatását hozza felénk a szél, amikor a Tétényi-fennsík budatétényi részén járunk. Egy földúton baktatunk, feketefenyők között a XXII. kerületi Brassói úttól a Nyél utcáig. A hangok a Herosz kutyamenhely felől érkeznek, amelyet örökzöld véderdő határol, az egykori Pilisi Állami Parkerdőgazdaság telepítése.
A Tétényi-fennsík nagy része a térségben fővárosi védettséget élvez, de egyes területeire kiterjesztették az országos védelmet is. Olyan különleges növények és állatfajok élnek ezeken a területeken, mint az árvalányhaj, a tavaszi hérics vagy Európa egyik legritkább lepkefaja, az őszi araszoló. A környezetvédők megpróbálták kiterjeszteni a védettséget az egész fennsíkra, de számtalan esetben falakba ütköztek.
A környék ugyanis a legkedveltebb célpontja lett a budai lakóparképítőknek.
A Nyél utca melletti véderdő például új tulajdonos kezébe került, aki a napokban kiküldött néhány embert egy munkagéppel a területre, hogy kipróbálják, a fákat milyen teljesítményű gépekkel lehet kiforgatni a földből a gyökereikkel együtt. Néhány fát ki is döntöttek a gépekkel, gyökereik az égnek állnak, fekvő törzsükön a gépek karmainak nyoma fehérlik. Pedig a véderdőnek fontos szerepe van, eredetileg azért telepítették, hogy az állandó széltől, illetve a 7-es főút zajától és bűzétől megvédje a lakóövezetet.
A helyi Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület javaslatot tett arra, hogy várják meg a nyarat az erdőirtással. Júliusig kinőhetnének a növények, és ez alapján megállapítható lenne, mely területek alkalmasak a védettségre. A környéken élők szerint azóta folyamatosan kaszálják az erdő aljnövényzetét és a mellette lévő gyeprétet.
A korábbi tulajdonosokat is megijeszthette, hogy a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakemberei 2006-ban felmérést folytattak a területen, és védett fajokat találtak.
Ezért adhattak gyorsan túl a területen, a résztulajdonos Budatétény Projekt Kft.-vel együtt. Azóta az események különös fordulatot vettek. A felügyelőség természetvédelmi osztályának munkatársa, Dolla Eszter tájékoztatása szerint az önkormányzat tavaly véleményezést kért a területrendezési tervhez. Ekkoriban a telek még zöldterület-besorolású volt, nemrég azonban a kezükbe került a helyi építési szabályzat és a településszerkezeti terv, amelyen zárójelben már ott szerepelt a lakóövezeti besorolás. Ez azért különös, mert az erdő az Országos Ökológiai Hálózat része, vagyis a felügyelőség nem járulhat hozzá a beépítéséhez.
A XXII. kerületi önkormányzat főépítészi irodáján erre mindössze annyi magyarázatot kaptunk, hogy a zárójeles besorolás azt jelenti, a telek később lakóövezeti besorolást kaphat, ha a főváros módosítja a fővárosi szabályozási kerettervet.
A fenyves tulajdonosi háttere szintén elég bonyolultan alakult az utóbbi években. A csaknem egyhektárnyi erdő a Budatétény Projekt Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdona volt. A céget azonban nemrég a Skoglund nevű ingatlanforgalmazó társaság eladta a Zura Kft.-nek. A Skoglundot a szocialista kapcsolatokkal rendelkező Bankár Kft. alapította, mielőtt megvették a Tétényi-fennsíkon is ingatlanokkal rendelkező cégeket (lásd keretes írásunkat). A jelenlegi tulajdonos már engedélyt is kapott arra, hogy egy 250 méter hosszú és 80 méter széles szakaszt kivághasson a fákból a Nyél utca mentén. Az engedélyt kiadó Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatóságának indoklása szerint ezek a fenyők olyan fásításnak a részei, amelyek nem üzemtervezettek, vagyis pótlás nélkül kivághatók. Padányi Gulyás Gábor, a terület erdőfelügyelője szerint megtilthatták volna a fák kiirtását, de „ennek nem látták értelmét”, mivel tájidegen feketefenyőkről van szó. A tulajdonosok ugyanakkor az üzemtervezett erdő egyharmadának kivágására is engedélyt kívánnak kérni. Ehhez már ajánlottak is csereerdő-telepítést is a Tétényi-fennsík egy távolabbi részén. A Zura Kft. ügyvezetőjét, Vince Zoltánt lapzártánkig nem sikerült elérnünk.
Bankár a fennsíkon. A Tétényi-fennsíkon területeket kezelő budaörsi termelőszövetkezetből alakult Sasad vállalat részvényeinek felét 1997 végén szerezte meg aprópénzért a Bankár Kft. Azt azonban, hogy a Sasad végül mennyire bizonyul jó befektetésnek, az dönti el, hogy a földek hetven százalékát, amely mezőgazdasági vagy zöldterület-besorolású volt, hogyan sikerül átminősíteni, illetve eladni. A Sasad ingatlanos cégeit nemrég bekebelezte a Bankár Kft. résztulajdonában álló Skoglund Holding, amelynek részvényeit a hírek szerint lassan teljesen fölvásárolja a Bankár, hogy kivezesse a tőzsdéről.
1994 és 1996 között számos vezető politikust is bevont üzleti érdekkörébe a Bankár Kft. A felügyelőbizottság tagja lehetett például Medgyessy Péter későbbi szocialista pénzügyminiszter és kormányfő és Kádár Béla, az Antall-kormány volt minisztere. Ungár Klára SZDSZ-es képviselő az Első Országos Nyugdíjpénztár elnöke lett, amelynek a vagyonát szintén a Bankár Kft. kezelte. Pozíciókat kapott a kft.-hez közeli cégekben 1996-tól Nagy Sándor szocialista képviselő, és a társaságnál tanácsadó lett Antal Ernő, a Postabank volt vezérigazgató-helyettese is.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
