Kényszerértékesítés a Duna-parton

Eladják azt a csaknem harminchektárnyi földterületet a nagytétényi Duna-parton, amelyen egykor a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat egyik legnagyobb kommunális hulladéklerakója állt. A telkek jelenlegi tulajdonosa, a XXII. kerületi önkormányzat így próbálja megoldani a terület rekultivációját, mert a főváros erre nem hajlandó. A folyóparton szálloda, kereskedelmi és sportlétesítmények épülhetnek.

2008. 03. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatalmas hulladéklerakó szűnhet meg a nagytétényi Duna-parton, ha Budafok-Tétény önkormányzatának sikerül értékesíteni a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat (FKF) egykori szeméttelepének területeit. A volt kommunális hulladéklerakó rekultivációját a főváros azért nem vállalta, mert a szakértőik szerint az a városrésznek a feladata, mint tulajdon osnak. A XXII. kerületi önkormányzatnak azonban nincs egymilliárd forintja a szeméttelep fölszámolására, amelyet az érvényes rendelkezések alapján egyébként is a fővárosnak kellene elvégezni. Legalábbis ezt bizonyítja az a levél is, amelyből kiderül: a XXII. kerületi tanács végrehajtó bizottsága már 23 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy nem engedélyezi a nagytétényi Duna-part szóban forgó hulladéktelepének közelében további szemét elhelyezését. A lerakáshoz azért nem járultak hozzá, mert a közelben működő szemétbányát is csak feltöltötte az FKF Zrt. elődje, de ezek után nem tette rendbe a területet. A szemétbányákkal kapcsolatban már a nyolcvanas években rengeteg volt a panasz, a tetejükre például a közterület-fenntartó nem helyezett el olyan záróanyagot, amely lehetővé tette volna a terület újrahasznosítását, vagy beültetését növényekkel. A vállalat ugyanakkor elszállította a telkekről a humuszt, és jó áron értékesítette.
A kerület most úgy döntött, hogy a hosszas pereskedés helyett inkább hasznosítja a területet, és ezek után próbálja meg behajtani a hulladéktelep felszámolásának költségeit. Ezzel lehetőség nyílhat ugyanis arra, hogy városrész pályázatának győztese eltakarítja a szemetet a Duna-partról.
A kerület tenderkiírásában az intézményi zöld területeket kereskedelmi, szolgáltató-, vendéglátó épületekkel, szálláshelyekkel, lakóépületekkel vagy egyéb közösségi szórakoztató épülettel engedik beépíteni, de a nyertes pályázó felhúzhat bemutatótermet, irodaépületeket vagy sportlétesítményeket is.
A helyi vagyonkezelő hirdetménye szerint a területet olyan feltételekkel kívánják eladni, hogy az önkormányzat mind az építés, mind a működtetés során jelentős mértékű befolyással rendelkezzen, és így „a befektetői érdek kiemelten szolgálja a közösségi érdekeket.” A nagytétényi civil szervezetek – a Zöld Jövő Környezetvédelmi egyesület, a Nagytétényi Polgári Kör, és a Nagytétényi Ember- és Környezetvédő Egyesület – ennek ellenére bejelentkeztek ügyfélként az építési engedélyezési eljárásba. A XXII. kerület polgárainak ugyanis rossz tapasztalataik vannak a Duna-parti beépítési tervekkel kapcsolatban. Az elmúlt évtizedben a budafoki partszakasz nagy részét a vízig lekövezték a hatos út bevezető szakaszának építésekor, a folyóparttól nem messze megépült a Campona Bevásárlóközpont és egy hatalmas logisztikai centrum is „kinőtt a földből” az egykori nagytétényi hizlalda helyén. A Duna-part nagytétényi része és a Hárosi-öböl környéke azonban viszonylag érintetlen maradt, és itt szabadidő- és sportközpontot kívántak létrehozni a kerületi szabályozási tervek szerint.
Szabolcs Attila polgármester úgy véli, a legjobb megoldás az lenne a kerület számára, ha olyan befektetőt találnának, amely a lehető legnagyobb arányban az önkormányzat tulajdonában hagyná a területet, és azt hosszú lejáratú bérletben hasznosítaná. Az viszont egyelőre kérdés, hogy kapnak-e ilyen ajánlatot. A pályázatokat tegnapig kellett benyújtani a kerület vagyonkezelőjéhez, az önkormányzat pedig az április testületi ülésén szeretne dönteni az értékesítésről.
Ezt azonban megelőzi egy tárgyalássorozat a lehetséges befektetőkkel. A döntés előtt pedig lakossági fórumot tartanak, ahol a pályázók bemutatják az elképzeléseiket, a helyiek pedig elmondhatják a véleményüket a tervekről. Mindenképpen több közösségi funkciót szeretnénk a területnek, a szabad Duna-part megtartásával és befüvesítésével, ahol kiskocsma, kikötő, sportlétesítmény épülhetne, miközben a volt hulladéklerakó területén esetleg szálloda vagy kereskedelmi funkciójú épületek is lehetnének – mondta el lapunknak a polgármester. Hangsúlyozta azonban, hogy újabb pláza engedélyezésére nem gondolnak, a kereskedelmi épületek legfeljebb az egyéb létesítményeket szolgálhatnák ki az elképzeléseik szerint. Az értékesítést komoly tárgyalásoknak kell megelőznie, mivel a vevőnek egyéb feladatokat is teljesítenie kell.
A területen a korábbi hulladéklerakás, illetve a hulladékkal szenynyezett feltöltés miatt például a felszín alatti beavatkozások, mélyépítés csak az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Az önkormányzat telkei ráadásul a folyó hullámterében vannak, ezért meg kell oldani az árvízvédelmet, de a kerület azt szeretné, ha a beruházó építené meg a parti sávban a kerékpárutat is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.