Megkezdődött tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) annak a két fiatal lánynak (Cs. Líviának és G. Laurának) a kártalanítási pere, akiket 2006. szeptember 21-én minden alap nélkül rabosítottak, megvertek és megaláztak a rendőrök, majd tizenkét napig fogdában, illetve börtönben kellett ülniük. Tegnap Cs. Lívia mondta el kálváriáját a bíróságon. A 22 éves lány a barátaival tartott hazafelé a Kossuth térről, amikor a Bródy Sándor utcánál minden ok nélkül rendőrök támadtak rájuk, viperával és gumibottal bántalmazták őket, nem rendszeresített kábelkötözővel súlyos fájdalmakat okozó módon megkötözték a kezüket, majd a Magyar Rádió épületébe terelték őket. Itt órákig térdepelniük kellett a falnál, miközben hol rúgásokat és ütéseket, hol válogatott szitkokat kaptak. Később a VIII. kerületi kapitányságra, majd a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, ahol a fejsérülését nem látták el. Jellemző, hogy az őrizetbe vétele utáni harmadik napon, amikor a PKKB előzetes letartóztatásba helyezte, Cs. Lívia haja még mindig tiszta vér volt, mivel tisztálkodni sem engedték. Mivel a bíróságon hat rendőr egybehangzóan azt hazudta, hogy a fiatal lány köveket dobált, ezért letartóztatták, és kilenc napig a Nagy Ignác utcai börtönben tartották fogva. Az egyik rendőr azt mondta neki: legszívesebben megölné őt és az ügyvédjét is. Azonban hiába indítottak ellene büntetőeljárást csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt, az ügyészség az eljárást bizonyítottság hiányában megszüntette. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság pedig – mint a 2006. őszi esetek 80-90 százalékában – indokolatlannak találta a PKKB előzetes letartóztatásba helyezésről szóló elsőfokú határozatát, így a lányt tizenkét napi fogság után hazaengedték.
Külön pikantériája a pernek, hogy ugyanannak a PKKB-nak kell elsőfokú ítéletet hoznia a kártalanítási ügyben, amely alaptalanul előzetes letartóztatásba helyezte, tehát börtönbe juttatta az utóbb a bűncselekmények gyanúja alól felmentett lányokat. A Nagy Ignác utcában pedig nemhogy véget értek volna, hanem tovább fokozódtak a borzalmak. Cs. Lívia beszámolója szerint a büntetés-végrehajtási intézetben mindennapos gyakorlat volt, hogy éjszaka mondvacsinált indokokkal fölzavarták a rabokat, meztelenül tornagyakorlatokat végeztettek velük, és még akkor is szitkozódva beszéltek velük, ha semmi rosszat nem követtek el. Cs. Lívia elmondta, azóta sem tudta feldolgozni az átélt szörnyűségeket, rendszeresen vannak rémálmai a történtekről, és ma is kiveri a veríték, ha rendőrt lát az utcán. Tehát a börtönben töltött napok mély lelki sebeket okoztak neki.
Balsai Szabolcs ügyvéd a tárgyaláson kiemelte: a felperesek fejenként kétmillió forint nem vagyoni kártalanítást követelnek.
Az alperes magyar államot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseli a perben. Érdekesség, hogy a tárca által kirendelt jogtanácsos kijelentette: nem járul hozzá nyilatkozatainak nyilvánosságra hozásához. Ez azért is rendhagyó, mert egyrészt a bírósági tárgyalások – demokráciákban – nyilvánosak, másrészt a jogtanácsos a közpénzekből fenntartott igazságügyi tárcát, a magyar államot képviseli.
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal