Milliós kártalanítást kérnek az áldozatok

Fejenként kétmillió forint kártalanítást követel a magyar államtól az a két fiatal lány, akiket 2006 szeptemberében brutálisan bántalmaztak és kínoztak a magukból kivetkőzött rendfenntartók, majd ártatlanul közel két hétig börtönben ültek. Eközben a Civil Jogász Bizottság elnöke bejelentette: a 2006. október 23-i brutális tömegoszlatás miatt büntetőfeljelentést tesznek a napokban az ügyészségen.

2008. 03. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megkezdődött tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) annak a két fiatal lánynak (Cs. Líviának és G. Laurának) a kártalanítási pere, akiket 2006. szeptember 21-én minden alap nélkül rabosítottak, megvertek és megaláztak a rendőrök, majd tizenkét napig fogdában, illetve börtönben kellett ülniük. Tegnap Cs. Lívia mondta el kálváriáját a bíróságon. A 22 éves lány a barátaival tartott hazafelé a Kossuth térről, amikor a Bródy Sándor utcánál minden ok nélkül rendőrök támadtak rájuk, viperával és gumibottal bántalmazták őket, nem rendszeresített kábelkötözővel súlyos fájdalmakat okozó módon megkötözték a kezüket, majd a Magyar Rádió épületébe terelték őket. Itt órákig térdepelniük kellett a falnál, miközben hol rúgásokat és ütéseket, hol válogatott szitkokat kaptak. Később a VIII. kerületi kapitányságra, majd a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, ahol a fejsérülését nem látták el. Jellemző, hogy az őrizetbe vétele utáni harmadik napon, amikor a PKKB előzetes letartóztatásba helyezte, Cs. Lívia haja még mindig tiszta vér volt, mivel tisztálkodni sem engedték. Mivel a bíróságon hat rendőr egybehangzóan azt hazudta, hogy a fiatal lány köveket dobált, ezért letartóztatták, és kilenc napig a Nagy Ignác utcai börtönben tartották fogva. Az egyik rendőr azt mondta neki: legszívesebben megölné őt és az ügyvédjét is. Azonban hiába indítottak ellene büntetőeljárást csoportosan felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt, az ügyészség az eljárást bizonyítottság hiányában megszüntette. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság pedig – mint a 2006. őszi esetek 80-90 százalékában – indokolatlannak találta a PKKB előzetes letartóztatásba helyezésről szóló elsőfokú határozatát, így a lányt tizenkét napi fogság után hazaengedték.
Külön pikantériája a pernek, hogy ugyanannak a PKKB-nak kell elsőfokú ítéletet hoznia a kártalanítási ügyben, amely alaptalanul előzetes letartóztatásba helyezte, tehát börtönbe juttatta az utóbb a bűncselekmények gyanúja alól felmentett lányokat. A Nagy Ignác utcában pedig nemhogy véget értek volna, hanem tovább fokozódtak a borzalmak. Cs. Lívia beszámolója szerint a büntetés-végrehajtási intézetben mindennapos gyakorlat volt, hogy éjszaka mondvacsinált indokokkal fölzavarták a rabokat, meztelenül tornagyakorlatokat végeztettek velük, és még akkor is szitkozódva beszéltek velük, ha semmi rosszat nem követtek el. Cs. Lívia elmondta, azóta sem tudta feldolgozni az átélt szörnyűségeket, rendszeresen vannak rémálmai a történtekről, és ma is kiveri a veríték, ha rendőrt lát az utcán. Tehát a börtönben töltött napok mély lelki sebeket okoztak neki.
Balsai Szabolcs ügyvéd a tárgyaláson kiemelte: a felperesek fejenként kétmillió forint nem vagyoni kártalanítást követelnek.
Az alperes magyar államot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseli a perben. Érdekesség, hogy a tárca által kirendelt jogtanácsos kijelentette: nem járul hozzá nyilatkozatainak nyilvánosságra hozásához. Ez azért is rendhagyó, mert egyrészt a bírósági tárgyalások – demokráciákban – nyilvánosak, másrészt a jogtanácsos a közpénzekből fenntartott igazságügyi tárcát, a magyar államot képviseli.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.