Jogi szakértők szerint aggályos, egyszerű állampolgár számára pedig teljesen értelmezhetetlen a hazánkban az elmúlt egy-két esztendőben elterjedt kodifikációs gyakorlat, amely szerint az egyes módosító rendelkezések már a hatályba lépésük utáni napon hatályukat vesztik. Például az Egészségügyi Minisztérium egyik februári, a kórházi széfek elhelyezéséről szóló rendeletmódosításában ez áll: „Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba”, majd rögtön utána a következő bekezdés már azt írja, „Ez a rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti”. Egy átlagos, jogban járatlan állampolgár ebből azt szűri le, hogy a módosító rendelet mindössze egyetlen napig hatályos, de hogy miért csak ennyi ideig és mi ennek az értelme, arról feltehetőleg fogalma sincs. Azonban lapunknak több neves ügyvéd is azt nyilatkozta: nem ismeri ezt a kodifikációs gyakorlatot, eddig nem találkozott vele.
Az egészségügyi tárcánál azt a választ kaptuk, hogy ez egy új jogtechnikai eljárás, amely egyfelől beépíti a módosítást az eredeti rendelkezésbe, majd ezután hatályon kívül helyezi magát a módosító rendelkezést. A cél a dereguláció, vagyis a jogrendszer felesleges elemeinek kiiktatása, a túlszabályozottság csökkentése, azonban Cservák Csaba alkotmányjogász szerint ez a gyakorlat mégis aggályos. A Független Jogász Fórum elnöke úgy látja, nem biztos, hogy ez az eljárás eléri a célját, ráadásul zavarja a nyomon követhetőséget. Az alkotmányjogász kiemelte: egyes értelmezések szerint nem csupán a módosító, hanem maga a módosított rendelkezés is hatályát veszti. Hozzátette: a Független Jogász Fórum egyik munkatársának már hónapokkal ezelőtt feltűnt ez a jogi anomália.
Információink szerint kormányzati berkekben sem aratott osztatlan sikert az említett kodifikációs gyakorlat, és a minisztériumokban több jogász aggályosnak tartja azt.
origo.hu
Itt a legújabb a hangfelvétel: elképzelhetetlenül sok pénze van a Tisza Pártnak, Magyar Péterék szórják a pénzt
