A BBC felmérése a globális világ megítéléséről

Állítsátok meg a világot, mert ki akarok szállni belőle, juthatott kollektív eszébe a fősodratú/többségi médiának és a transzatlanti hűségüket naponta megvalló politikusoknak Leslie Bricusse és Anthony Newley 1961-es musicalének címe, amikor a napokban értesültek a BBC legújabb, globális felméréséről, amely elsősorban azt szondázta, hogy az egyes országokban miként vélekednek adott országok hatásáról a világ menetére.
Az eredmények sokkolók – legalábbis azoknak, akik egyrészt vagy elveszítették mindenfajta kapcsolatukat a közvéleménnyel (jobbik eset), vagy, másrészt szándékosan úgy politizálnak, beszélnek és írnak, hogy az teljes mértékben ellentétes a közvéleménnyel, illetőleg választóik véleményével (a rosszabbik eset). De mindenképpen, akár az első, akár a második esettel állunk szemben, az alapvetően megkérdőjelezi a média és a nyugati politika „demokratizmusát”, nem beszélve az előbbi állítólagos piacorientáltságáról: miként beszélhet az írott és elektronikus sajtó piacérzékenységről akkor, amikor az elérni kívánt piac egészen más irányban hangolt?
Nézzük akkor az eredményeket. Először azokat, amelyek némiképp megnyugtatóan hatottak az említett médiára és politikusokra. Ez pedig az volt, hogy a reprezentatív felmérés szerint a világ az Egyesült Államok rá gyakorolt hatását a korábbinál valamivel pozitívabbnak tekinti. 31-ről 35 százalékra nőtt azok átlagos aránya, akik szerint az Egyesült Államoknak a világra gyakorolt hatása pozitív. Az viszont számukra már sokkal kevésbé megnyugtató, hogy ennél jóval többen vannak a világon azok, akik az Egyesült Államok hatását negatívnak tekintik. A megkérdezettek 47 százaléka nyilvánított ilyen véleményt.
A brit közszolgálati adó, a BBC által a GlobeScan közvélemény-kutatónál megrendelt felmérésben 17 ezer embert kérdeztek meg 34 országban. Ebből kitűnt, hogy 23 országból 11-ben némileg javult az Egyesült Államok országimázsa, de háromban – Kanadában, Libanonban és Egyiptomban – rosszabbodott. A BBC a felmérést 2005 óta végzi. Az Egyesült Államokkal kapcsolatos vélemény 17 országban most javult először 32 százalékra az elmúlt három esztendő fokozatos romlását követően. A brit adó feltételezi, hogy a javulás annak a reményteli várakozásnak köszönhető, amely egy új amerikai elnök megválasztását előzi meg.
Most pedig nézzük azokat az eredményeket, amelyek nem igazán felelnek meg annak, amit a média és a politikusok propagálnak. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy míg a megkérdezettek 35 százaléka tekinti az Egyesült Államok globális befolyását pozitívnak, addig Oroszországnak a világra gyakorolt hatását ennél többen, a megkérdezettek 37 százaléka tartja pozitívnak. Az erős kezű Putyin vezetése alatt masírozó és gazdagodó Oroszországról kialakult vélemény a korábbi felméréshez képest ugrásszerűen javult: 29 százalékról emelkedett 37 százalékra.
Kínát – bármily meglepő – a megkérdezettek 47 százaléka tartja pozitív befolyást gyakorló országnak. Az Európai Uniót 52, Japánt 56, Németországot – amellyel az első helyet szerezte meg – szintén 56 százalékuk, de Németország befolyását kevesebben tartják negatívnak, mint Japánét.
A megkérdezettek szerint a világ menetére két ország van a legnegatívabb befolyással: Irán és Izrael. A harmadik a sereghajtók közül Pakisztán. Iránt és Izraelt többen tekintették úgy, hogy a világra gyakorolt hatásuk negatív, mint a kommunista remeteállamé, Észak-Koreáé.
A felmérés eredményei sajátos módon megerősítik azt a képet, amelyet az Európai Unió által 2003-ban végzett Eurobarometer-felmérés mutatott, amely szerint a világbékét a két leginkább fenyegető ország Izrael és az Egyesült Államok. Mint annak idején erről az amerikai International Herald Tribune is hírt adott, a felmérést zsidó szervezetek tiltakozása miatt azóta nem ismételték meg. Ami a palesztin területeket megszálló Izraelt illeti, érdekes módon a kanadai megkérdezetteknek a 15 százaléka tartja csak úgy, hogy az ország hatása pozitív, míg 61 százalékuk ennek ellenkezőjét jelentette ki, vagyis azt, hogy hatása negatív. Az Egyesült Államokban ez az arány 43:39 százalék.
A fősodratú médiából tájékozódók számára nyilvánvalóan meglepő módon Oroszországban a pozitív/negatív vélemények aránya Izraelt tekintve 24:29 százalék. Viszont Olaszországban 22:53; Franciaországban 19:52; Nagy-Britanniában 16:63; Németországban 11:64 és Spanyolországban 8:64 százalék, ami nem igazán mutatja azt, hogy Merkel német kancellár vagy Sarkozy francia elnök közel-keleti politikája nemzeti konszenzusra támaszkodna.
Azt pedig, hogy vajon lapunk, a Magyar Nemzet cikkeinek összességében kifejezett felfogása a globális közvéleményhez, vagy pedig a többségi média, illetőleg a politikusok által sugallt és követett véleményhez áll-e közelebb, döntse el az olvasó. És azt is, hogy egy valódi demokráciában a politikusoknak és a sajtónak mi a feladata.