A kiállításon is téma a lánctartozás

Az építőipar eredményeiről a megnyitón, míg az ágazat áldatlan állapotáról a szakmai konferenciákon, háttérbeszélgetéseken esett/esik szó a 27. alkalommal a Hungexpón megrendezett Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon. A 740 kiállítót felvonultató rendezvény vasárnapig várja az érdeklődőket.

Bodacz Péter
2008. 04. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter az építőipar fejlődéséről és az Új Magyarország fejlesztési tervben rejlő lehetőségekről beszélt a 27. Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás megnyitóján, addig az ez alkalomból megrendezett szakmai találkozókon, konferenciákon rendre az ágazatban tapasztalható káosz és fejetlenség volt a fő téma. Bajnai a 740 kiállítót felvonultató rendezvényen kiemelte: a magyar bruttó hazai termék (GDP) tíz százalékát adja az építőipar, s ez az ágazat foglalkoztatja a munkavállalók nyolc százalékát. Mint mondta, az elmúlt másfél évben a gazdaság lassulása csökkentette az ágazat teljesítményét is, hiszen az állam az egyensúly megteremtése miatt nem tudott megjelenni megrendelőként az építési piacon. Az infrastrukturális jellegű építés visszafogása ellenére a múlt évben megépült 36 ezer lakás a miniszter szerint bizalomra ad okot. – Az idei év közepétől számított másfél év alatt 1500 milliárd forint értékű építésre kap megbízást a magyar építőipar az Új Magyarország fejlesztési terv részeként. Ez annak fényében jelentős, hogy az építőipar teljesítménye 2007-ben 1950 milliárd forintot tett ki. Az iparágnak fel kell készülnie arra is, hogy képzett munkaerővel tudja vállalni a megnövekedő mennyiségű feladatokat – fogalmazott Bajnai, hozzátéve: a kormány szándéka, hogy június végéig mintegy harminc jogszabály módosításával harmadával csökkentse az építések előkészítésének idejét, különösen fontos az engedélyezés időszakának a lerövidítése. Az ágazatért felelős tárca vezetője bejelentette: kezdeményezni fogja egy bérlakás-építési program kidolgozását az ez alkalomból összehívott Lakásfelügyeleti Tanács előtt, amelyben a lakásépítésben érdekelt társadalmi szervezetek képviseltetik magukat.
– Irreálisan alacsony árak, egyre nagyobb mértéket öltő lánctartozások és becsődölt vállalkozások hírétől hangos az építőipar. Fel kellene ismernie a kormányzatnak, hogy a feketemunka és a törvénytelenségbe hajló megoldások nem célja, hanem következménye a helyzetnek – vélekedett Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének alelnöke az Építőanyag Kereskedők Országos Egyesülete által rendezett, a szerdai miniszteri megnyitót követő konferencián. Mint fogalmazott, nem igaz az a kormányzati megnyilvánulásokból ismert álláspont, miszerint az építőipar résztvevőinek nem megfelelő magatartása és szokásai okozzák az ágazat általánosan rossz helyzetét. – Az alvállalkozók ki nem fizetése valóban nem követendő, ám ezt addig lehet folytatni, amíg nincs megfelelő törvényi szankció. Régóta hangoztatjuk azt is, hogy legalább a közbeszerzések kiírása esetén ne a legalacsonyabb árú ajánlatot fogadják el, hanem azt, ami reális összegért vállalja a kivitelezést. Ezért fontos volna az alapoktól, vagyis az adott projektben részt vevők meghatározott rezsióradíjából kiindulni: nem ritka az olyan nyertes, akinek ajánlatából 600–800 forintos órabérek jöhetnek ki, ennyiért pedig csak szürkén vagy feketén lehet dolgozni, dolgoztatni – mutatott rá a szakember, hozzátéve: egyelőre eredményként könyvelheti el a szakma, hogy a készülő közbeszerzési törvényben és a kiemelt beruházásokat meggyorsító salátatörvényben helyet kaptak az irreálisan alacsony ár visszaszorítására tett javaslataik.
Földi Tamás, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke ugyanitt a ki nem fizetéseket lehetővé tevő joggyakorlatot, valamint az ágazatban gyakorta tapasztalható megrendelői és kivitelezői magatartást ecsetelte. – Egy fodrász 1200 forintot kockáztat, ha munkáját nem fizeti ki a kuncsaft. Nálunk több tíz- vagy százmilliókról van szó. A projektcég „addig fizet, ameddig tud”, majd közli az alvállalkozóval, hogy perelhet. A bíróságon évekig áll az ügy, míg a tartozó cég felszívódik, vezetőik pedig egy másik vállalkozásban folytatják tevékenységüket. Egy biztos: a munkát végző vállalkozó pénz nélkül marad, eredményes jogi lehetőség pedig nincs – fogalmazott Földi, aki szerint a bírósági ügyek legalább nyolcvan százaléka nem érvényesíti azt a felek közötti szerződésekben leírt pontot, miszerint a beruházás tulajdonjoga a ki nem fizetett vállalkozót illeti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.