Elviselhetetlen a bűz, a bomló hús szaga beteríti a városrészt, mintha egy dögtemetőben élnénk – panaszolja kérdésünkre egy középkorú úr, aki nem mondja meg nevét, ugyanis – ahogy fogalmaz – a szennyvízkihelyezést igazi nagykutyák csinálják, és ő nem akar magának bajt. Később kiderült, a vállalkozás, a Kóbor Hús Zrt. valóban az Alföld legnagyobb, mondhatni egyetlen számba vehető marhavágóhídja. Érthető, hogy a környékbeli gazdák, sőt az önkormányzatok sem akarnak bajuszt akasztani velük. De a bűz most már elviselhetetlen. Lapunk fotóriporterének sikerült dokumentálnia, ahogy egy tartálykocsi behajt az úgynevezett szikkasztó tóhoz. A csövekből dőlt a bűzös véres lé. Eközben folyamatosan működött a vízágyú, ami a tó tartalmát a környékbeli földekre permetezte.
Kiss János, a jászapáti gazdakör elnöke, a megyei közgyűlés alelnöke lapunknak elmondta: a szikkasztó tóba hordták Jászapáti szennyvizét addig, amíg a csatornázás meg nem történt a településen. Akik nem kötöttek rá a hálózatra, azoknak a szennyvízdíja lényegesen megemelkedett, éppen a környezetvédelmi szempontok miatt. A régi szennyvíztelep jelenleg is egy mezőgazdasági vállalkozás kezelésében áll, ide rakják le a Kóbor Zrt. szennyvizét is, amit a környékbeli, általuk bérelt földekre locsolnak ki. Jászapáti polgárai pedig azt kérdezik: mi értelme volt a csatornázásnak, ami súlyos anyagi áldozatot jelentett a családoknak, ha ennek ellenére a település határában még rosszabb állapotok vannak, mint azelőtt. A probléma nem szűnt meg, csak éppen nem az apátiak szennyvize kerül a szikkasztóba, hanem a más településeken iparűzési adót fizető vállalkozásoké.
A csatorna megépítését annak idején azzal indokolták, hogy a környezet, a talaj, a vízkészlet védelme megkívánja. Az emberek ezt meg is értették, és miután kiépítették a rendszert, azzal szembesültek, hogy továbbra is járnak a szippantós kocsik, ők pedig fuldokolnak a bűztől, ami a régi szikkasztóból és környékéről árad. A szociálliberális vezetésű önkormányzat a füle botját sem mozgatta, annak ellenére, hogy három testületi ülésen is szó volt a tarthatatlan állapotokról, sőt lakossági fórumon is tiltakoztak a helybéliek. Andrási Lászlóné jegyző lapunk kérdésére azt mondta: egyetlen hivatalos bejelentés sem érkezett a lakosság részéről a szennyvíztelep ügyében. Sőt, ő arra sem emlékszik, hogy lakossági fórumon egyáltalán felmerült volna ez a kérdés. (Hogy ez nem igaz, arról a helyi televízió videofelvételei is tanúskodnak.) Egyébiránt a jegyző úgy vélekedett, mindez nem tartozik önkormányzati hatáskörbe, hiszen magánterületről van szó, ahol az ott folyó tevékenységet két állami szakhatóság engedélyezi, illetve ellenőrzi szabályosságát. – Ez nem önkormányzati felelősség – szögezte le.
Végül a tarthatatlan állapotok miatt egy helybéli elszánta magát, és névtelenül bejelentést tett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon. A szervezet munkatársai ki is vonultak terepszemlére, és bebizonyosodott, a szabályokat bizony nem tartják be a szennyvízkihelyezésre vonatkozóan. Hogy mióta? Azt csak a környékbeliek tudnák elmondani, akik megszenvedték a folyamatos bűzt. Jellemző a magyar bürokrácia útvesztőire, hogy még a szennyvíz egy adott helyre szállítását a környezetvédelmi hatóság engedélyezi, a kihelyezés módját a növény- és talajvédelmi igazgatóság. A sok bába között pedig elvész a gyerek…
Szendrei Csaba, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság műszaki igazgatóhelyettese elmondta: a cégnek valóban van engedélye szennyvizének az adott helyre való kihelyezésére, de ennek feltételei vannak. Csak tisztított vagy érlelt szennyvizet vihet oda, és szórhat szét. A lakossági bejelentés miatt tartott ellenőrzéskor bebizonyosodott, hogy a feltételeket nem teljesítették. Ezért szabálysértési feljelentést tettek ellenük. Információik szerint bírság várható a talajvédelmi hatóság részéről is. Mint Szendrei rávilágított, elfogadott módszer, hogy a híg trágyát, bizonyos szennyvizeket a lakóterületektől távol, például a tavaszi szántás előtt, vagy akár rétöntözésre ki lehet helyezni. Ha ezt rendesen, a szabályokat betartva végzik, nincs is semmi baj. Az érintett területeken például követelmény, hogy rendszeresen mérjék a talajvizek nitráttartalmát, hogy az a megengedett érték alatt maradjon. Ez azért is lényeges, mivel Jászapáti egyik ivóvízkútja alig száz méterre van a kihelyező területtől. A műszaki igazgatóhelyettes úgy nyilatkozott, hogy a mérések szerint senkinek sincs oka aggodalomra. Hozzátette: április elsejétől vélhetőleg megszűnik az eddigi állapot, ugyanis ez az átadási határideje az előtisztító műnek, ami az érintett cég vágóhídi hulladékát alkalmassá teszi arra, hogy a szennyvizet a tisztítóműbe szállítsák, és további tisztítás után az a csatornahálózatba kerüljön. Mint hangsúlyozta, a szakhatóság ellenőrizni fogja, hogy mi történik, és ha további szabálysértést észlel, a törvény adta lehetőségekkel élni fog. – Ám ezek – mint Szendrei Csaba szavaiból kiderült – korlátozottak, ahogyan más közszolgáltató testületek esetében is.
Információink szerint a bűzös, azonosíthatatlan eredetű szennyvíz kihelyezése a vizsgálat után is folytatódott. Igaz, a kocsik már éjszaka érkeztek. Szakértők szerint a szennyvízkezelési előírások megszegésével horribilis összegeket lehet spórolni.
origo.hu
Orbán Viktor: Szerdán csak jó hírek lesznek! - videó
