Klímavédők Budapesten

Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívására tegnap és ma az Nobel-békedíjjal jutalmazott Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC) Budapesten tartja ülésszakát. Ebből az alkalomból az IPPC elnöke és más vezető képviselői részvételével fórumot tartottak a Magyar Tudományos Akadémián.
Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC magyar tagja, a budapesti Közép-európai Egyetem professzora az MTI-nek elmondta: az IPCC döntéshozói testülete évente két alkalommal ül össze, ebből egyszer mindig Genfben.
A fórum megnyitóján a globális éghajlatváltozás és a tudomány összefüggéseiről tartott előadást Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke, Rajendra Pachauri, az IPCC elnöke pedig az általa vezetett testület értékelését osztotta meg az éghajlatváltozás folyamatáról. Az ülésen felszólalt Fodor Gábor tárcavezető is, aki többek között azt hangsúlyozta, hogy a tudományos közösség rendszeres megfigyeléseinek, kutatóelemzéseinek, kritikus észrevételeinek köszönhetően a globális felmelegedés tényét körülbelül két évtizeddel ezelőtt elismerték a politika legmagasabb képviselői, ahogyan azt is, hogy tenni kell ellene.
– Az ENSZ adatai szerint jelenleg egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez – hangsúlyozta Somlyódy László Széchenyi-díjas akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vízi közmű és környezetmérnöki tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A tudós annak kapcsán nyilatkozott az MTI-nek, hogy az IPCC-tanácskozás egyik fő témája az éghajlatváltozásnak a vizekre gyakorolt hatása. Somlyódy László, aki az ENSZ készülő III. vízkészletelemzését koordináló szervezet tanácsadója, rámutatott: a célkitűzések alapján 2015-ig meg kellene felezni azoknak a számát, akiknek nem jut biztonságos ivóvíz, ám az ügy „nagyon rosszul áll”.
– A Kárpát-medencében, s így Magyarországon az éghajlat mediterrán irányba tolódik. Ez azt jelenti, hogy a csapadék éves átlaga csökken. Télen a csapadék menynyisége több lesz, nyáron pedig lényegesen kevesebb – mondta Somlyódy. Magyarázata szerint növekszik az árvizek gyakorisága, például a Tisza völgyében. Kitért a Dunára is, amelynek vízpótlása az Alpokból származik. – A gleccserek nagymértékben visszaszorulóban vannak, a hóolvadás is másként következik be. Ez azt jelenti, hogy megváltozhat a Duna vízjárása is – érvelt.
Az IPPC az a testület, amely a tudományos eredmények összegzésével, értékelésével, közreadásával elősegítette, hogy a klímaváltozásról, és a lehetséges megoldásokról mind több és megbízhatóbb ismerettel rendelkezhessenek a döntéshozók. Másfél évtizeddel ezelőtt ennek eredményeképpen készült el az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye, majd öt évvel később a kiotói jegyzőkönyv. A magyar taggal is büszkélkedő IPPC-nek – Al Gore korábbi amerikai alelnökkel megosztva – tavaly odaítélték a Nobel-békedíjat.