Szlávy-per: új eljárást rendeltek el

Megalapozatlanság és súlyos eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte tegnap a Fővárosi Ítélőtábla a Szlávy-gyilkosság ügyében hozott nem jogerős ítéletet, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot. Ismeretes, tavaly januárban 15 év fegyházra ítélte a Pest Megyei Bíróság Wappler Lászlót a Szlávy-gyilkosság kiterveléséért. A néhai maffiózó volt bizalmi embere, Németh Gábor hat, az emberölés elkövetőjének tartott Bíró László pedig tizenkét év szabadságvesztést kapott. Az ügyészség szerint Wappler László szerelemféltésből bosszút forralt Szlávy Bulcsú ellen, és rávette Németh Gábort, hogy vigye el főnökét budaörsi irodájába. Ott 1997. június 31-én Bíró László tarkón lőtte Szlávyt. A holttestet a megbízó egyik barátnőjének XII. kerületi garázsába vitték, és a szerelőaknába betonozták. A maradványok 2004-ben kerültek elő. A rendőrök ugyanis tetten érték Wappler Lászlót és ismerősét, amint éppen a holttestet ásta ki rejtekhelyéről.
A hatályon kívül helyező végzés indokolása szerint a bíróság súlyos hibát vétett, amikor figyelmen kívül hagyta a büntetőeljárási törvény 2006-os változását. Ebben a tanúk figyelmeztetésének új szabályait rögzítették. A tárgyalássorozaton azonban a 89 tanút sem a mentő körülmények elhallgatásának következményeiről, sem a mentesség kérésének lehetőségéről nem tájékoztatták, ezért a vallomások nem használhatók fel bizonyítékként. A terhelő nyilatkozatokat tevő tanúk között volt olyan, akinél felvetődött, hogy az emberöléssel összefüggésben bűnpártolást követett el, vagy abban bűnsegédként vett részt. Ilyen Wappler akkori barátnője, H. Erika, aki segített eltüntetni Szlávy holttestét. Mások úgy tettek vallomást, hogy korábban Szlávy vagy az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás bűnszervezetéhez tartoztak. Mindezek ellenére nem hangzott el figyelmeztetés, hogy a tanú nem kötelezhető magát terhelő vallomásra.
A tábla tanácselnöke kifogásolta az ítéletben megfogalmazott súlyos logikai ellentmondásokat is. Így például ha a szakértői vélemény nem zárja ki, hogy egy rögzített nyom lehet vér is, az nem értékelhető úgy, hogy kétséget kizáróan vérnyomot találtak. Azt is példátlannak ítélte a másodfokú bíróság, hogy a hiányzó tárgyi bizonyítékokat a pszichológiai szakvéleményben rögzített személyiségjegyekre hivatkozva próbálja pótolni.