Az Európai Bíróság mindent megtesz, hogy ne működhessen egy sikeres migrációs modell

Az Európai Bíróság újabb döntésével ismét akadályt gördített a tagállamok elé a migrációs politika területén – véli Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Szerinte a bírósági aktivizmus oda vezet, hogy az Európai Unió gyakorlatilag képtelen lesz hatékony menekültügyi rendszert kialakítani.

2025. augusztus 14-én Lampedusa partjainál két migránshajó felborulása után legalább 27 ember – köztük egy egyéves kislány és három tinédzser – meghalt, több tucatnyian eltűntek, míg 60 túlélőt mentettek ki és szállítottak partra az olasz hatóságok Fotó: VALERIA FERRARO Forrás: ANADOLU

Az Európai Unió Bírósága augusztusi ítélete szerint Olaszország jogsértően minősített egyes országokat biztonságosnak. Marsai Viktor szerint a döntés ismét azt bizonyítja, hogy az uniós bíróság aktivista módon jár el, és gyakorlatilag korlátlan jogokat biztosít a menedékkérők számára, fölülírva egy tagállam teljesen nyilvánvaló és jóhiszemű szándékát arra, hogy egy túlterhelt menekültügyi rendszert hatékonyabban működtessen.

Luxembourg, az Európai Unió Bíróságának épülete

Mint mondta, az olasz–albán központok ügye arról szólt, hogy a tengeren, nemzetközi vizeken kimentett embereket vitték Albániába, ahol gyorsított eljárásban, a befogadóközpontokban bírálták volna el kérelmüket. Csak azok kerültek volna ezekbe a központokba, akik biztonságos harmadik országokból származnak, amelyek szerepelnek a listán. 

Nem arról volt szó, hogy őket automatikusan visszatoloncolják – ugyanúgy beadhatták volna a kérelmüket, csak gyorsított eljárásban, azzal a céllal, hogy csökkentsék a nyomást a menekültügyi rendszeren. Ehhez képest ezt is elutasította az Európai Bíróság. Az a humanitárius fundamentalizmus, amit az elmúlt években láttunk a bíróság részéről, továbbra is folytatódik

 – hangsúlyozta.

A szakértő szerint Giorgia Meloni albán modellje jogi szürke zónában mozog, mivel a fennálló jogi keretek alapján nem egyértelmű a döntés. Felidézte, hogy Ylva Johansson korábbi bel- és igazságügyi biztos is rendben lévőnek nevezte a modellt, és rámutatott: az is kérdéses, hogy a tengeren mentett emberekre egyáltalán kiterjed-e az EU-jog hatásköre. Marsai szerint a Bíróság mégis „egy huszáros vágással kimondta, hogy ez az eset a menedékkérőkre vonatkozik, és kész”.

Úgy látja, ez azért problémás, mert az unióban jól látszanak a tagállamok erőfeszítései arra vonatkozóan, hogy csökkentsék az érkezők számát, például azzal, hogy elrettentik azokat, akik nagy valószínűséggel nem jogosultak nemzetközi védelemre. 

Pont ezt célozták ezek a központok: akik úgyis haza fognak kerülni nagy valószínűséggel rövid idő alatt, azok ne tegyék meg ezt a veszélyes utat, és ne fizessenek több ezer dollárt az embercsempészeknek azért, hogy Albániában találják magukat

– magyarázta.

A jelenlegi gyakorlat azonban ennek az ellenkezője. Mint Marsai Viktor mondta, ma bárhonnan érkezik valaki, meghosszabbított eljárás vár rá, nem küldik vissza Albániába, hanem az olasz szárazföldre viszik. „Innentől az érintett az EU területén tartózkodik, és kérdéses, mikor – ha egyáltalán – sikerül deportálni, miután nagy valószínűséggel elutasítják a kérelmét.”

🇮🇹🇪🇺Italy plan to process migrants in Albania dealt blow by EU court

The European Court of Justice (ECJ) has ruled that Italy’s system for designating “safe countries” for asylum processing breaches EU law, dealing a setback to its offshore migration deal with Albania.

Under… pic.twitter.com/GnBRWYISjb

— tut0ugh (@tut0ugh) August 2, 2025

A szakértő szerint a trend egyértelmű, de a bírósági gyakorlat jelenleg a legnagyobb akadály. Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság két javaslatcsomagot terjesztett elő: az egyik a biztonságos harmadik ország koncepciójára, a másik a deportálásokra és a befogadóközpontokra vonatkozik. „Ezekről komoly vita zajlik, és ez egy hosszú folyamat lesz. Az első tervezetben vannak előremutató elemek: hogy mi marad meg belőlük a végén, és mennyire hígul fel a javaslat, azzal kapcsolatban nem lehetünk túl optimisták” – fogalmazott.

A civil szervezetek szerint az albán modell a ruandai terv európai változata, ám Marsai Viktor szerint a hasonlóság ellenére fontos különbségek is vannak. Felidézte, hogy Albániából viszonylag könnyen el lehet jutni az EU területére, míg Ruandából ez jóval nehezebb. 

A képlet hasonló: Ruanda esetében is addig találtak ki egyre teljesíthetetlenebb feltételeket a különféle bíróságok – legyen szó az Emberi Jogok Európai Bíróságáról vagy a brit legfelsőbb bíróságról –, amíg a britek végül bedobták a törölközőt. Ilyen szempontból most is ugyanez történik

 – tette hozzá.

Marsai Viktor szerint a legnagyobb probléma, hogy a migrációpárti oldal precedensként hivatkozik ezekre az esetekre, mondván, ilyet nem lehet megcsinálni, ez esélytelen és felesleges próbálkozni vele. „Világosan látszik, hogy szándékosan próbálják megakadályozni, hogy kialakulhasson egy működő modell – mert ha egyszer működne, a tagállamok döntő többsége már alkalmazná is” – fogalmazott.

Végül arra is kitért, hogy 

az új uniós migrációs paktum közös biztonságos országlistát vezetne be. Marsai szerint az Európai Bíróság döntései fényében biztos, hogy ez a lista viták és jogi eljárások tárgya lesz. 

„Nézzük meg, milyen országokról van szó: például Egyiptom vagy Banglades, amelyeket a Bíróság szerint nem lehet biztonságos harmadik országnak tekinteni. Gyakorlatilag ott tartunk, hogy az Európai Unió számára – Japánt és Dél-Koreát leszámítva – nincs egyetlen, kétséget kizáróan biztonságos harmadik ország a világon. Így pedig elég nehéz lesz bármiféle értelmes, működő megoldást kidolgozni” – zárta a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Borítókép: Augusztus 14-én Lampedusa partjainál két migránshajó felborulása után legalább 27 ember – köztük egy egyéves kislány és három tinédzser – meghalt, többtucatnyian eltűntek, míg 60 túlélőt mentettek ki és szállítottak partra az olasz hatóságok (Fotó: AFP)