A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa június 30-ra tűzte ki a szolgálati visszaéléssel vádolt Gergényi Péter büntetőügyének első tárgyalását. Az egykori budapesti rendőrfőkapitány ellen hat-, egy másik volt rendőri vezető ellen pedig egyrendbeli szolgálati visszaélés miatt emelt vádat a közelmúltban a Budapesti Katonai Ügyészség.
Az ügy előzménye, hogy Gergényit egy állásából kirúgott rendőr, Rónyai Péter feljelentette, miután jogellenesen elbocsátották a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) akciócsoportjától, majd a munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellenére fél évig nem vették vissza. Rónyait végül tavaly májusban visszavették, de egy nappal később indoklás nélkül áthelyezték fogdaőrnek, amiért harmincezer forinttal kevesebb fizetség jár. Rónyai mellett hét másik rendőrrel is hasonló stílusban jártak el Gergényiék. A Budapesti Katonai Ügyészség a nyolc rendőr ügyét összevonta. A büntető törvénykönyv szerint a szolgálati visszaélés vétsége akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Eközben a Fővárosi Ítélőtábla a napokban hatályon kívül helyezte a Fővárosi Bíróság azon végzését, amellyel befogadta a Gergényi Péter ellen hivatali visszaélés miatt benyújtott pótmagánvádat. Az ítélőtábla rámutatott: a Fővárosi Bíróság „tévedett”, és nem kellett volna alakszerű határozatot hoznia a Szerdahelyi Szabolcs pótmagánvádló (a Deport ’56 elnöke) által benyújtott vádindítvány elfogadásáról. Mivel így járt el, a végzés ellen fellebbezési joga nyílt Gergényi Péternek, aki élt is ezzel. Ugyanakkor az ítélőtábla a vádindítvány befogadását negligálta, csak a szerinte szükségtelen határozatot mint formulát. Vagyis Gergényi hamarosan ebben az ügyben is bíróság elé állhat. A Fővárosi Bíróság sajtóosztályán lapunknak azt nyilatkozták: nem tévedett az eljáró tanács, csupán az eltérő jogi álláspontját szerette volna érvényre juttatni.
Szerdahelyi Szabolcs vádindítványa három pontra épül: az első szerint Gergényi megfosztotta az embereket a gyülekezési jog gyakorlásától azzal, hogy 2006. október 23-tól műveleti területté nyilvánította a Kossuth teret, másrészt ezzel túllépte a hatáskörét, mivel a védett létesítmények őrzése nem a rendőrség, hanem a Köztársasági Őrezred feladata, harmadrészt jogtalanul utasította el a Deport ’56 tüntetésének tudomásulvételét 2006. december 9-re.
Ombudsman: Jogellenes az adatfelvétel. Sérti az emberi méltóságot, megfélemlítő, tehát jogellenes, hogy a rendőrségen az előállított demonstrálókkal kamera előtt, kezükben sorszámmal mondatták el személyes adataikat. Az Országgyűlési Biztos Hivatala ezért levélben szólította fel Budapest rendőrfőkapitányát, hogy vessen véget a gyakorlatnak.
origo.hu
Meglepő fordulatot tartogat az időjárás
