A 2005 vége óta ellenzék nélkül működő venezuelai parlament két hete fogadta el ezt a több mint vitatott rendelkezést, amelynek 16. cikkelye kötelez minden venezuelai vagy külföldi állampolgárt, de a magán- vagy állami intézményeket is, hogy működjenek együtt a hírszerző hatóságokkal, amikor ezt kérik tőlük. Chávez hangsúlyozta, azonnal kijavítják a rendelkezés hibáit, és senkit nem fognak kényszeríteni az országban, hogy olyasmit mondjanak el, amit nem akarnak. A törvény ellenzői figyelmeztettek, ilyen informátorhálózat védi a kubai kormányzatot.
Az elemzők emlékeztettek: júliusban jár le az a 18 hónapos teljhatalmat biztosító időszak, amit a parlament még harmadik megválasztása után, 2007 januárjában szavazott meg Cháveznek. Novemberben helyhatósági és tartományi választásokat tartanak, és az ellenzék most azt hányja Chávez szemére, hogy a besúgótörvénnyel őket akarta lehetetlenné tenni. Tudniillik a választásokon indulni akaró, de végül kizárt több mint 400 jelöltre utaltak, akinek 80 százaléka ellenzéki, s azért nem indulhatnak, mert a múltban állítólag szabálytalanságokat követtek el. Az érintettek mind tagadják ezt a vádat, ezért most a bíróságokhoz fordultak. Az ország 23 kormányzójából négy nem Chávez-párti, az ellenzék pedig kamatoztatni akarja a tavalyi alkotmánymódosító népszavazáson elért sikerét, ezért ekkora a tétje a novemberi választásoknak.
Az Olmert-ügy latin-amerikai szálai. A kolumbiai El Tiempo című napilap értesülései szerint Ehud Olmert, a korrupcióval vádolt izraeli kormányfő 2005-ben levelet írt egy latin-amerikai védelmi miniszternek, amelyben azt kérte tőle, szerezzen megrendeléseket a kémműholdakat gyártó izraeli ImageSat vállalatnak. Az akkor még a kereskedelmi miniszteri feladatokat ellátó Olmert tervezett kolumbiai és venezuelai üzletét azonban Izraelben leállították, mert válságot okozott volna az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban. (S. T.)
origo.hu
Kubatov Gábor is elbúcsúztatta a mandátumát elvesztő Fekete-Győr Andrást
