Elvérzett a bíróságon a Domariba-szigeti bűntett is

Újabb súlyos bűnügy vérzett el a bíróságon a múlt héten: a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla sem ítélte el a tizennégy évvel ezelőtti sorozatgyilkosságért Csobay Lászlót, akinek a telkén három holttestet is talált a rendőrség. A nyomozást vezető Kovács Lajos rendőr ezredes szerint ma bizonytalan az igazságszolgáltatás.

2008. 06. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másodfokon sem ítélték el sorozatgyilkosságért Csobay Lászlót, akinek a perújítási ügyében a múlt héten elutasította az ügyészség indítványát a Fővárosi Ítélőtábla – mondta érdeklődésünkre Felkai György, a táblabíróság szóvivője. Hozzátette: a bíróság így helybenhagyta az első fokon eljáró Pest Megyei Bíróság döntését. Ismeretes: a Túri Mihály megölése miatt tizenöt éves fegyházbüntetését töltő Csobay László a Nemzeti Nyomozó Iroda „döglött ügyek” osztályának munkatársainak 2004-ben megmutatta, hogy a Domariba-szigeti telkén hova ásta el tíz évvel korábban ismerősével az Újlaky házaspár holttestét. A Kovács Lajos ezredes vezette nyomozóknak bevallotta, hogy Újlaky Vilmost saját kezűleg ölte meg, de a feleséggel a férje végzett. Azt állította, hogy a házaspár meg akarta vásárolni telkének egy részét, ezért 1994. május 6-án ellátogatott oda. Jó hangulatban telt az este, amikor szalonnasütés közben a férj összeveszett a feleségével. Csobay szerint későbbi áldozata hirtelen haragú, agreszszív ember volt, aki ráadásul még kábítószerezett is. Az ominózus este is drog hatása alatt állt, s elvesztette az eszét, őrjöngött, majd fejbe lőtte párját a nála lévő pisztollyal. Ezután fegyverével Csobayra rontott, de ő ezt nem nézte tétlenül: lelőtte a fenyegetőző Újlakyt. A két holttestet végül egy általa megnevezni nem kívánt ismerőse ásta el a szigeten.
Az ügyben – jogtechnikai okokból – perújítást kezdeményezett az ügyészség, majd tavaly a Pest Megyei Bíróság folytatta le az eljárást. Ősszel kimondta: bizonyítottság hiányában elutasította az ügyészség a perújítási indítványt. A bíróság döntését azzal indokolta, hogy az ügyben alig voltak bizonyosságok. A kérdésekre nincsenek válaszok, minden csak feltételes módban igaz. Néhány tényt azonban megállapított: Csobay tudott a gyilkosságokról, ismerte az Újlaky Vilmossal végző lövedék irányát. Részletes nyomozati munka előzte meg a perújítást, az mégis hiányos lett. A bíróság szerint a nyomozók több ígéretes szálat nem varrtak el, ezek közül az egyiket – amely a legközelebb állhat a valósághoz – elemezte a tanácselnök. Eszerint Újlakyék szomszédja 2000-ben tanúvallomásában elmondta: a férfit otthonában, a nőt később ölték meg. A négy évvel későbbi kihantoláskor a párt otthoni ruhában találták meg, a férfi fején – hogy a szállításkor ne vérezze össze a kocsit – zsák volt.
A múlt hónapban megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt helyezték hatályon kívül a Szlávy Bulcsú megölése miatt első fokon elítélt három vádlott perét. A nyomozást ebben az esetben is a „döglött ügyek” osztálya végezte. Miként az egykori olajos vállalkozó, Nógrádi József megölése miatt jogerősen húsz évre ítélt Nógrádi Ádám esetében is Kovács Lajosék nyomoztak, s az ügy szintén kétszer járta meg a bíróságot.
Kovács Lajos ezredes szerint a Csobay-ügyben a bíróságnak legalább a tényeket figyelembe kellett volna vennie. Eszerint a gyilkosságok indítéka Túri és az Újlaky házaspár esetében is ugyanazok voltak: az áldozatok lakásának megszerzése. Az sem elhanyagolható, hogy mind a három holttest Csobay útmutatásai alapján a vádlott telkén, a Domariba-szigeten került elő. A férfi elismerte, hogy ő lőtte le Újlaky Vilmost, akivel korábban több bűncselekményt elkövettek, üzlettársak is voltak. S mivel Csobay mozgássérült, a „bicegő embert” több tanú is felismerte az áldozatok lakásai környékén. Kovács szerint a móri fiaskó óta – amikor csak közvetett bizonyíték alapján ítélték tényleges életfogytiglanra Kaiser Edét – nagyot fordult az igazságszolgáltatás, és több ügyben bizonytalanná vált. Az ezredes belátja, hogy a nagyon régi, jórészt közvetett bizonyításon alapuló gyilkossági esetekben nincs könnyű helyzetben a bíróság. Ettől függetlenül azonban nem kellene az ítélkezésnek gyámoltalannak lennie, mert az rossz előjeleket vet fel. Például bárki, aki egy kicsit is kétséget ébresztő vagy többféle beismerő vallomást tesz, ezek után joggal bízhat abban, hogy a bíróság felmenti. A „döglött ügyekben”, ahol akár évtizedek is eltelhetnek a gyilkosság után, nem feltétlenül tiszta a történet. De például a Csobay-ügyben sokkal több bizonyosság van, mint Kaiser esetében – jegyezte meg Kovács.
Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy mi lesz a Domariba-szigeti gyilkosságok ügyével, hiszen a két holttest és Csobay, illetve a tanúk vallomásai adottak. Csak éppen nincs senki felelősségre vonva a súlyos bűntettért. Sódor István, az ügyet másodfokon képviselő Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetője elmondta: ugyanazon tények alapján ismételt perújítást nem lehet kezdeményezni, csak ha újabb adatok kerülnek elő az esetről. Ezért hivatalból visszaküldik az aktákat a nyomozó hatóságnak. A Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Bartha László kérdésünkre elmondta: az akták még nincsenek a birtokukban, erről majd az ügyészség dönt.
Egy sorozatgyilkossági ügy tehát ismét megoldatlan maradt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.