Javított-e a rendőrség, azon belül is a BRFK a tekintélyén, amelyet egyébként egy évvel ezelőtti beiktatásakor a budapesti főpolgármester, Demszky Gábor is elvárásként megfogalmazott?
– Voltak olyan események az egy év alatt, amelyek ha ugyan nem is váltottak ki túl éles kritikát, de mégis bírálatként fogalmazódtak meg a tevékenységünkkel szemben. Összességében nézve az egyéves munkánkat és a társadalmi szervezetek véleményeit, az állampolgárok körében végzett felméréseket, úgy érzem jelentősen javult a rendőrség megítélése. Ha pedig a politikai megnyilvánulásokat veszem figyelembe, amelyek a rendőrség szakmai munkájáról szólnak, akkor levonhatom azt a következtetést, hogy a testületről alkotott kép pozitívabb.
– Kétségtelen, hogy az ön színre lépése után változás következett be a tömegdemonstrációk kezelésében, aztán ez hamar negatívba fordult, és megint visszaköszönt a Gergényi-örökség. Ismét előkerültek a jelvény nélküli rendőrök, az erőszakos tömegoszlatás, újságírók előállítása, parlamenti képviselő indok nélküli igazoltatása és még sorolhatnám. Mi ennek az oka?
– Idő kell ahhoz, hogy gondolkodó rendőrség legyünk és a már említett elvek mindenki számára érezhetők legyenek. Mert a legnehezebb gondolkodásmódot váltani a rendőrségen belül. Szerintem amit ön említ, az egy-két esetet jelent, történtek apróbb bakik, amikor egy-két-három rendőr hibázott. Ez már csak úgy működik, hogy ha egyvalaki hibázik, akkor az egész rendőrség a hibás. Pedig sokkal rugalmasabban kezeltük a demonstrációkat, szépen eltűntek a kordonok. Jól látszik, hogy diktatórikus módszereket nem alkalmaz a BRFK.
– Pedig ez jutott az eszünkbe arról az esetről, amely éppen az alkotmánybírósági döntés után történt egy ellenzéki politikussal szemben: sajtótájékoztató közben igazoltatták.
– A képviselő igazoltatása szakszerű és törvényes volt. Aztán a talán rosszul értelmezett vagy félremagyarázott, talán nem kellően megfontolt, de egyébként szakszerű intézkedésből keletkezett egy olyan hír, amely messze túlmutatott a valós eseményen…
– Az imént beszélt a törvények rugalmas alkalmazásáról. Ennek szellemében nem elég ilyen esetben azt mondani a rendőrnek, hogy kérem, itt sajtótájékoztató folyik, nem tüntetés?
– Tény, csak az igazoltatásig kellett volna elmenni, és nem is történt más, minden utána következő eseményt félremagyaráztak.
– De miért kell egyáltalán igazoltatni bárkit is, főleg az alkotmánybírósági határozat után egy olyan, egyébként békés és szemmel láthatóan nem veszélyes csoportot, amelynek tagjainál ráadásul kamerák, mikrofonok, fényképezőgépek voltak? Tehát a helyzetet nehezen lehetett félreérteni.
– Válasszuk ketté a dolgokat. Az ilyen esetekben mindig meg kell vizsgálni, az intézkedés szakszerű és törvényes volt-e. Ha ebben a kettőben hibáztunk, nincs más út, ki kell állni és elmondani. A másik oldala ennek a dolognak az, amiről már beszéltem, hogy ezt a gondolkodást az egyén, a kisrendőr szintjére is el kell juttatni. Az összes rendőrnek, aki Budapesten szolgálatot teljesít, gondolkodva kell a feladatát végrehajtani. Elismerem, bár lehet egy intézkedés jogszerű és szakszerű, nem biztos, hogy azt meg kellett volna tenni, nem biztos, hogy arra szükség volt, és az a társadalom érdekét szolgálta. Ha nem, akkor a rendőrségnek nem kell ilyen fölösleges intézkedéseket tennie.
– A héten kapott a BRFK 160 millió forintot Demszky Gábortól. A múlt héten pedig éppen a budapesti főpolgármester volt az ön legélesebb kritikusa, amikor megtiltotta a melegfelvonulást. Később a határozatot visszavonta. Van-e a két dolog között összefüggés?
– Szerintem lehet látni, hogy ennek a kettőnek nincs egymáshoz semmi köze. Bárki bármit is gondol, hogy itt barterüzletek köttetnek, ez nem így van. Már csak az én személyiségem miatt sem. Bár hozzá kell tennem, nem is voltak próbálkozások, hogy az én személyi vagy szakmai döntéseimet befolyásolják. Vagy ha mégis ilyen felvetődött, akkor azt nem sikerült rajtam áterőszakolni, mert ahhoz nem vagyok megfelelő alany. Én azt mondtam egy évvel ezelőtt, s ebben mélységesen hiszek, hogy alapjában véve szakmaiságon nyugvó rendőrséget szeretnék. Mert azt hiszem, így őrizhetjük meg a hitelességünket.
– Miért, korábban ez nem így volt?
– Nem véleményeztem a korábbi időszakot, a jövőre vonatkozó súlypontot és szempontrendszert határoztam meg, amikor törvényes, szakmaiságon alapuló, gondolkodó rendőrséget képzeltem el. Mindenkire rábízom, hogy értelmezze a gondolataimat. Ebben a mai, nem könynyű helyzetben a rendőrség sem kivétel. A 2006 őszi események következményeit, hatásait le kell dolgoznunk. A bizalmat el lehet veszíteni egy pillanat alatt, visszaszerezni azonban évek múlva lehetséges. Ezért megpróbálunk hitelesek maradni, amit másként nem lehet megtenni, minthogy szakmai döntéseket hozunk.
– Egyre több a politikai indíttatású bűncselekmény – Molotov-koktélos támadások, pártirodákba eljuttatott fehér poros küldemények, politikusokat fenyegető üzenetek – akár itt a fővárosban is. A BRFK-nak a felderítéseken túl van-e szerepe ezek visszaszorításában? Hiszen a rendőrségnek hovatovább már hasonló jogosultsága van az operatív munkában, mint a titkosszolgálatoknak.
– A BRFK ebből a szempontból szerencsés helyzetben van, mert az ide sorolt bűncselekmények töredékét követik el Budapesten. A hatáskörünkbe tartozó hat ilyen cselekményből hármat megfejtettünk, és kiderült, hogy a legtöbbje nem politikai indíttatású. Nagyon sok más ügyet is idekevert a sajtó, de a BRFK által felderített három közül is csak az egyik olyan, amelyet nagyon erőltetve lehet politikai motivációjúnak beállítani, a másik kettő nem az. Mindazonáltal az ilyen típusú ügyek mögött nincs átgondolt és szervezett elkövetés, de nyilván az sem zárható ki. A BRFK-n belül is van egy olyan osztály, amelyik bűnügyi hírszerzéssel foglalkozik, és az a feladata, hogy információt szerezzenek leendő bűncselekményekről, akár az ilyen típusúakról is. Ezért nekünk ezeket is meg kell előzni.
– Általános és mindig vissza-visszatérő fővárosi tapasztalat, hogy látható rendőrség ide vagy oda, amikor az állampolgárnak szüksége lenne rendőri segítségre, akkor nincs a közelben egy sem. A budapesti közlekedés katasztrofális, a nem működő közlekedési lámpáknál nincs rendőr, csak káosz, és már a motoros rendőrök is eltűntek az utakról. Mi erről a véleménye?
– Egyetértek. De az elmúlt egy évben nem arról beszéltem, hogy több rendőr kell az utcára, hanem arról, hogy a BRFK-nak jelentős létszámhiánya van, s erre illik odafigyelni. Én fölvállaltam ezt a problémát, nem azért, mert nálam keletkezett, hanem mert már 10-15 éves gond. Megérte erről beszélnem, mert július 1-jétől hatszáz rendőr érkezik a BRFK állományába. A végzős iskolások jelentős része idekerül.
– Úgy tudom, ez nem feltétlenül az ő döntésük volt…
– Ez annak köszönhető, hogy az országos főkapitányt sikerült meggyőzni arról: Budapest közbiztonsága meghatározó az ország szempontjából, és az megengedhetetlen, hogy 1200-1300 rendőrrel kevesebb legyen, miközben a feladatok nőnek. Ilyen hiánnyal a rendőrség feladatainak valamely része sérül. Nem úgy kell ezt érteni, hogy nem látjuk el, de nem olyan minőségben, mint ahogyan azt kellene. Ha megérkezik a hatszáz rendőr, amelyből a közlekedésrendészetet is fejleszteni fogom, ötven fővel. Amikor pedig tavaly áttekintettem a motoros egységet, kiderült, sok rendőr elment a szervezettől. Motor ugyan van, de nincs, aki ráüljön. Mert nem olyan feladatot láttak el, ami miatt ők motoros rendőrök lettek. Ezért motorokat akarok venni, és újraképezzük a motoros rendőröket.
– Májusban nyílt meg a BRFK toborzó- irodája. Eddig mennyi újonc jelentkezett?
– Amikor ezt kitaláltuk, végiggondoltuk, mi okozza a hiányt. A fővárosban olyan vidéki helyekről jelentkeztek főképp rendőrnek, ahol nagy a munkanélküliség. Tehát nem Budapestről és környékéről. Ebből pedig az következik, hogy nekünk viszont épp utóbbiakat kell meggyőzni, mert ők nem mennek vissza vidékre. Tény, hogy vonzó életpályamodellt kellene kínálni, és nyilván fizetőképessé kellene tenni ezt a munkát, mert egyébként nem jönnek ide. Őszintén szólva még engem és a kollégáimat is meglepte, hogy a rövid idő alatt, most erre a tanévre 1308 jelentkezési lap ment el, s ebből több mint 400-an adták be a jelentkezésüket a rendőr-szakközépiskolába. Ha ebből százan megmaradnak a fővárosban, már megérte.
– Utóbbi megszólalásaiban azt hangsúlyozta, hogy százezer alá csökkent a fővárosban a bűncselekmények száma. Mi ebben az ön, illetve a BRFK érdeme?
– Amiért fontos ez a mutató, az nem más, mint hogy a trendet határozza meg. Ez ugyan folyamatosan csökkent az évek alatt, a BRFK jelenlegi érdeme ebben az, hogy tovább tudtuk folytatni a múlt évben, mégpedig érezhetően. Persze az is fontos kérdés, a csökkenő tendencia hogyan oszlik meg a különböző bűncselekmény-kategóriákban. Például a gépkocsilopások száma, a zseblopások, a lakosságot leginkább érintő, tömeges bűnesetek száma. Ezekben persze szerepet játszhatnak objektív tényezők, de a rendőrségnek komoly munkája fekszik benne. A rablások felderítése terén Európában a legjobbak vagyunk, s a sikereknek híre megy a bűnözői körökben. Így szorulnak vissza egy-egy bűncselekményfajták.
– Szemükre vetették, hogy az SZDSZ előző tisztújító küldöttgyűlésén történt okirat-hamisítás tettesének meggyanúsításával megvárták, míg újra összeül a párt, hogy legitim elnököt válasszon. Így történt?
– A kérdésnek azért nincsen létjogosultsága, mert a rendőrség nem azt vizsgálja, hogy ha volt ilyen okirat-hamisítás, az elkövető kire voksolt. Számunkra ez egy bűntett. Az, hogy kinek ki szimpatikus, az nem meríti ki a büntetőjogi kategóriát. A nyomozáshoz ennyi idő kellett, az ügy eredményes lesz, el fogunk jutni oda, hogy meggyanúsítunk embereket, megállapítjuk, kik követtek el bűncselekményt.
origo.hu
Orbán Viktor: Megjelent az erőszak a magyar politikában
