Sarokba szorult a baszk mozgalom?

Az ETA valószínűleg nem rendült meg attól, hogy a francia rendőrség a spanyol csendőrséggel együttműködve elfogta Francisco Javier López Penát, mozgalmi nevén Thierryt, az ETA legfőbb vezetőjét Bordeaux városában. A baszk lakosságú spanyol- és franciaországi területek egyesítéséért, illetve függetlenségéért harcoló fegyveres szervezet történetében ez már harmadszor fordul elő, de eddig mindig sikerült újjászerveznie magát.

José Luis Rodríguez Zapatero spanyol szocialista kormányfő április elején, második kisebbségi kormányának megalakulásakor még azt állította, hogy az ETA gyengébb, mint valaha. Ám szinte azonnal megcáfolta mind az Europol legfrissebb jelentése, mind saját belügyminisztere, amikor figyelmeztettek: az ETA erősebb, mint valaha. És Alfredo Pérez Rubalcaba ekkor különös megjegyzést fűzött Zapatero megcáfolásához: azt állította, hogy másfél évig még biztos számítani kell az ETA merényleteire, de nem részletezte, mire alapozta ezt az értesülést. Az is tény, hogy 2006 májusában az ETA három-négy hónapon belüli választ sürgetett március végi tűzszüneti ajánlatára Zapatero kormányától, míg a baloldali kormányfő három-négy évig tartó tárgyalást jósolt az eredményességhez.
Thierry szerdai elfogásakor tartott sajtótájékoztatóján Rubalcaba viszont már reménykedve, derűlátóan nyilatkozott, mondván, most már közel az ETA vége. Az új ETA-vezér még 2004 őszén váltotta elődjét, Mikel Antzát, akit ugyancsak a francia és a spanyol hatóságok közös akciója során fogtak el. Az ETA 2006 márciusa végén tűzszünetet ajánlott, amit végül tavaly júniusban mondtak föl, és nagyon valószínű, hogy a szervezeten belül kialakult ellentétek miatt. ETA-szakértők évtizedes tapasztalataik alapján határozottan állítják, hogy amikor az ETA-n belül ellentétek alakulnak ki, a végén mindig a keményvonal kerekedik felül. Sőt valahányszor tűzszünetre került sor, az ETA-ból mindig kiválik egy csoport, mintegy gyengítve a baszk függetlenség ügyét. Az elmúlt évek tartós állami és helyi rendőrségi, illetve igazságszolgáltatási nyomása nyilván megtette hatását, de még nem tudni, hogy a minden bizonnyal hamarosan újjáalakuló új vezetésen belül ezúttal valóban a békekötés hívei kerekednek-e felül. A márciusban tartott spanyol általános választások eredményei ebből a szempontból azért fontosak – amelyet végül Zapatero szocialistái nyertek meg –, mert az ETA, ha már választani kell, inkább egy baloldali kormánnyal tárgyal, vagy előtte teszi le a fegyvert. Tudniillik a Franco-diktatúra utáni demokratikusan megválasztott spanyol kormányok egyöntetűen azt az előzetes feltételt szabták az ETA-val való tárgyaláshoz, hogy nyilvánosan és véglegesen leteszik a fegyvert. Juan Gutiérrez, az egyik ETA-szakértő szerint elképzelhető, hogy az ETA vezetésén belül a többség arra a következtetésre jutott, hogy a fegyveres harccal nem éri el a baszk önrendelkezést, és az utóbbi hetek merényleteivel már csak az utolsó patronokat lődözi el.