Tavalyhoz hasonlóan az idén is mintákat vett a boltok polcairól az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), s bár az eredmény kevésbé lesújtó, a hamis mézek aránya továbbra is magas. Harminckét mézből tizenháromról derült ki, hogy hamisítvány. Ebből kilenc méz a több évtizede alkalmazott és nemzetközi szinten elfogadott úgynevezett C4 szénizotóp- vizsgálat alapján bukott meg, négy pedig egy olyan vizsgálat alapján (LC-IRMS), amely egy éve létezik az uniós laboratóriumi gyakorlatban. Mindazonáltal az utóbbi vizsgálat is irányvonalat szab a piacnak, hiszen a nyugat-európai kereskedők át sem vesznek olyan mézet, amelyik nem tud megfelelni e vizsgálatnak. Az LC-IRMS teszt ugyanis a korábban alkalmazott vizsgálatokhoz képest hatékonyabban tudja kimutatni, ha bármilyen idegen cukrot tartalmaz a méz.
Idén április végén az OMME több áruházláncban vásárolt harminckét üveg mézet, s a mintákat elküldte egy akkreditált brémai laboratóriumba.
A vizsgálati eredményeket az egyesület a Méhészet júliusi számában közli. A lapban található vizsgálati eredmények újságunkhoz is eljutottak. E szerint a viszszaesők között találhatjuk a Klenáncz Méhészetet, az Apimel-R Kft.-t, a Molnár Méz Kft.-t, illetve a Nagy és Fia Kft.-t.
A Rothschild üzletláncban forgalmazott Nagy és Fia Kft. által előállított akác- és hársmézek mindkét említett vizsgálati módszer szerint hamisnak bizonyultak. Az egyesület által a Match polcáról leemelt három Klenáncz-méz közül a C4 vizsgálat alapján a virág- és hársméz bizonyult hamisnak, a társaság akácméze pedig megbukott az LC-IREMS vizsgálaton. A laboratórium egyébként jelentésében az utóbbi vizsgálatával kapcsolatban azt közli, hogy a „jelenlegi ismereteink alapján a kapott eredmények nem utalnak arra, hogy a méz hamisított”. Ugyancsak a Match polcairól vásárolta meg az OMME a Molnár Méz Kft. két akác- és egy virágmézét, illetve az Apiker Bt. által Takarékos Profi néven forgalmazott terméket. Mind a négy mézről kiderült, hogy hamisítvány. Az Apiker társaság által piacra dobott Ági akácméz pedig nem felelt meg az LC-IRMS teszten.
A Tescóban forgalmazott Apimel-R Kft. által előállított selyemfűméz mindkét vizsgálaton megbukott, vagyis egyértelműen hamis, virág- és akácméze pedig az újabb vizsgálati módszeren akadt fenn. Az OMME vizsgálatai között nem szerepelt a lapunk által vásárolt és laboratóriumba küldött, Alimenti Kft. által forgalmazott akácméz, amelyről ugyancsak kiderült, hogy hamis. Ez utóbbit a fővárosi és Pest megyei főállatorvos cikkünk megjelenése után kivonatta a forgalomból, s utasította az áruházláncot, hogy további intézkedésekig elkülönítetten őrizzék meg.
Jól vizsgáztak viszont a Sparban forgalmazott Hungaronektár Plus Kft., illetve az Alba Méz Kft. akácmézei, továbbá a Rotschildban vásárolt Méhecske Bt. akác- és virágméze. A Pluszban forgalmazott mézek közül eredetinek bizonyult az Aranynektár Kft. virág- és akácméze, illetve az Amiel nevű német márka erdei méze. Virág- és akácmézével a Tescóban is jól szerepelt az Aranynektár Kft., amely üzletláncban Bertalan Imre virág- és akácméze is eredetinek bizonyult. Akadtak a mézek között olyanok is, amelyek nem bizonyultak hamisítványnak, ugyanakkor technológiai és termelési hiányosságok miatt nem feleltek meg az előírásoknak.
A laboreredmények szerint, tehát az akkreditált módszerrel végzett vizsgálat alapján kimondható, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő mézek több mint 28 százaléka hamisítvány. Amennyiben belevesszük e körbe az újabb vizsgálati módszer nyomán megbukott mézeket, úgy a kifogásolhatósági arány már 40 százalékosnak mondható.
A lesújtó adat mindazonáltal még mindig kedvezőbb, mint a tavalyi eredmény. 2007-ben az OMME által bevizsgáltatott mézek háromnegyede bizonyult hamisnak. Vagyis úgy tűnik, a piac valamilyen szinten azért kénytelen figyelembe venni az OMME által lefolytatott vizsgálatokat. Azért vagyunk kénytelenek csak a piac figyelmét említeni, mert a tavalyi vizsgálati eredményeket a hazai hatóságok nem fogadták el, mondván, a mintavétel nem volt szabályszerű, továbbá kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy elfogadhatják-e a brémai laboratórium eredményeit. A tavalyi mézmintavételre egyébként az OMME meghívta az illetékes hatósági állatorvost is, ám a hivatal nem kívánt azon részt venni.
Szakértőnk szerint az adatok alapján a kifogásolt mézeket a hatóságnak kötelessége lenne eltávolíttatni az áruházak polcairól. Ha nem fogadja el a mintavételt, akkor ugyanúgy mintákat kellene vegyen a boltok polcairól, mint az OMME, s bevizsgáltatni a szóban forgó módszerekkel. Az eredmények birtokában azonnal intézkedhetne. Fontosnak nevezte még megjegyezni, hogy az OMME módszerével elvégzett vizsgálatok esetében – vagyis akkor, ha az üzletláncok polcairól vásárolt mézekről derül ki, hogy hamisítványok – jogilag a forgalmazó egység a felelős az áruért.
Összeverték a románok, mert magyar - videó