A mézek majdnem felét hamisítják

Eredményesnek bizonyult az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tavalyi akciója. Az általuk idén bevizsgáltatott mézek között kevesebb volt a hamisítvány, mint tavaly. Ugyanakkor a hamis mézet előállítók listáján lényegében ugyanazok a nevek fordulnak elő. Az üzletláncok polcain továbbra is nagyon magas, 40 százalékos a hamis mézek aránya. A fogyasztók jogai súlyosan sérülnek.

Dénes Zoltán
2008. 07. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavalyhoz hasonlóan az idén is mintákat vett a boltok polcairól az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), s bár az eredmény kevésbé lesújtó, a hamis mézek aránya továbbra is magas. Harminckét mézből tizenháromról derült ki, hogy hamisítvány. Ebből kilenc méz a több évtizede alkalmazott és nemzetközi szinten elfogadott úgynevezett C4 szénizotóp- vizsgálat alapján bukott meg, négy pedig egy olyan vizsgálat alapján (LC-IRMS), amely egy éve létezik az uniós laboratóriumi gyakorlatban. Mindazonáltal az utóbbi vizsgálat is irányvonalat szab a piacnak, hiszen a nyugat-európai kereskedők át sem vesznek olyan mézet, amelyik nem tud megfelelni e vizsgálatnak. Az LC-IRMS teszt ugyanis a korábban alkalmazott vizsgálatokhoz képest hatékonyabban tudja kimutatni, ha bármilyen idegen cukrot tartalmaz a méz.
Idén április végén az OMME több áruházláncban vásárolt harminckét üveg mézet, s a mintákat elküldte egy akkreditált brémai laboratóriumba.
A vizsgálati eredményeket az egyesület a Méhészet júliusi számában közli. A lapban található vizsgálati eredmények újságunkhoz is eljutottak. E szerint a viszszaesők között találhatjuk a Klenáncz Méhészetet, az Apimel-R Kft.-t, a Molnár Méz Kft.-t, illetve a Nagy és Fia Kft.-t.
A Rothschild üzletláncban forgalmazott Nagy és Fia Kft. által előállított akác- és hársmézek mindkét említett vizsgálati módszer szerint hamisnak bizonyultak. Az egyesület által a Match polcáról leemelt három Klenáncz-méz közül a C4 vizsgálat alapján a virág- és hársméz bizonyult hamisnak, a társaság akácméze pedig megbukott az LC-IREMS vizsgálaton. A laboratórium egyébként jelentésében az utóbbi vizsgálatával kapcsolatban azt közli, hogy a „jelenlegi ismereteink alapján a kapott eredmények nem utalnak arra, hogy a méz hamisított”. Ugyancsak a Match polcairól vásárolta meg az OMME a Molnár Méz Kft. két akác- és egy virágmézét, illetve az Apiker Bt. által Takarékos Profi néven forgalmazott terméket. Mind a négy mézről kiderült, hogy hamisítvány. Az Apiker társaság által piacra dobott Ági akácméz pedig nem felelt meg az LC-IRMS teszten.
A Tescóban forgalmazott Apimel-R Kft. által előállított selyemfűméz mindkét vizsgálaton megbukott, vagyis egyértelműen hamis, virág- és akácméze pedig az újabb vizsgálati módszeren akadt fenn. Az OMME vizsgálatai között nem szerepelt a lapunk által vásárolt és laboratóriumba küldött, Alimenti Kft. által forgalmazott akácméz, amelyről ugyancsak kiderült, hogy hamis. Ez utóbbit a fővárosi és Pest megyei főállatorvos cikkünk megjelenése után kivonatta a forgalomból, s utasította az áruházláncot, hogy további intézkedésekig elkülönítetten őrizzék meg.
Jól vizsgáztak viszont a Sparban forgalmazott Hungaronektár Plus Kft., illetve az Alba Méz Kft. akácmézei, továbbá a Rotschildban vásárolt Méhecske Bt. akác- és virágméze. A Pluszban forgalmazott mézek közül eredetinek bizonyult az Aranynektár Kft. virág- és akácméze, illetve az Amiel nevű német márka erdei méze. Virág- és akácmézével a Tescóban is jól szerepelt az Aranynektár Kft., amely üzletláncban Bertalan Imre virág- és akácméze is eredetinek bizonyult. Akadtak a mézek között olyanok is, amelyek nem bizonyultak hamisítványnak, ugyanakkor technológiai és termelési hiányosságok miatt nem feleltek meg az előírásoknak.
A laboreredmények szerint, tehát az akkreditált módszerrel végzett vizsgálat alapján kimondható, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő mézek több mint 28 százaléka hamisítvány. Amennyiben belevesszük e körbe az újabb vizsgálati módszer nyomán megbukott mézeket, úgy a kifogásolhatósági arány már 40 százalékosnak mondható.
A lesújtó adat mindazonáltal még mindig kedvezőbb, mint a tavalyi eredmény. 2007-ben az OMME által bevizsgáltatott mézek háromnegyede bizonyult hamisnak. Vagyis úgy tűnik, a piac valamilyen szinten azért kénytelen figyelembe venni az OMME által lefolytatott vizsgálatokat. Azért vagyunk kénytelenek csak a piac figyelmét említeni, mert a tavalyi vizsgálati eredményeket a hazai hatóságok nem fogadták el, mondván, a mintavétel nem volt szabályszerű, továbbá kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy elfogadhatják-e a brémai laboratórium eredményeit. A tavalyi mézmintavételre egyébként az OMME meghívta az illetékes hatósági állatorvost is, ám a hivatal nem kívánt azon részt venni.
Szakértőnk szerint az adatok alapján a kifogásolt mézeket a hatóságnak kötelessége lenne eltávolíttatni az áruházak polcairól. Ha nem fogadja el a mintavételt, akkor ugyanúgy mintákat kellene vegyen a boltok polcairól, mint az OMME, s bevizsgáltatni a szóban forgó módszerekkel. Az eredmények birtokában azonnal intézkedhetne. Fontosnak nevezte még megjegyezni, hogy az OMME módszerével elvégzett vizsgálatok esetében – vagyis akkor, ha az üzletláncok polcairól vásárolt mézekről derül ki, hogy hamisítványok – jogilag a forgalmazó egység a felelős az áruért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.