Beszakadt a hazai lakáspiac

Egyre mélyebb válság jeleit mutatja a hazai lakásépítés: a Központi Statisztikai Hivatal első félévi adatai szerint 15 százalékkal kevesebb lakást vettek használatba, mint 2007 azonos időszakában, míg az új engedélyek száma lényegében nem változott. A lakásépítők szövetségének elnöke szerint a tendenciát a fizetőképes kereslet csökkenésén túl az otthonteremtési programok kormányzati leépítése idézte elő.

Az év első felében több mint 11 ezer befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt, és csaknem 21 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A számok azt mutatják, hogy 15 százalékkal csökkent a használatba vett lakások száma, az építési engedélyek száma pedig mindössze egy százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felmérés szerint az év első felében használatba vett lakások nagyobbik része lakossági szervezésben épült, saját használatra; az új otthonok közel felét családi házakban helyezték el. Átlagot meghaladó, 22 százalékos visszaesést a vállalkozói lakásépítéseknél mértek, az értékesítésre szánt lakásoknál és a többszintes, több lakásos építkezéseknél 19 százalékos a csökkenés.
A statisztikai hivatal gyorsjelentése megállapítja azt is, hogy a korábbi tendenciákkal ellentétben leginkább a kis lakások építése szorult vissza, míg a 60 négyzetméter felettiek aránya növekedett. Az új lakások átlagos alapterülete 91 négyzetméter, 5 négyzetméterrel nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában. Az építkezések Budapesten és a községekben mutatják a legkedvezőtlenebb képet; a fővárosban egynegyeddel, a kisebb településeken egyötöddel esett vissza a lakásépítés. Dél-Alföld az egyetlen régió, ahol ebben a fél évben emelkedett – 9 százalékkal – a használatba vett lakások száma. Az építési szándék alakulását jelző új építési engedélyek – mutat rá a felmérés – ugyancsak a fővárosban és a községekben estek vissza az átlagosnál nagyobb mértékben, míg a városokban 10 százalékkal nőtt a számuk. Közép- és Nyugat-Dunántúlon, a Dél-Alföldön 16-18 százalékkal több, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon pedig egyharmaddal, illetve egynegyeddel kevesebb új engedélyt adtak ki idén, mint egy évvel korábban.
Az üdülőépítéseknél az új engedélyek száma 26 százalékkal haladja meg az előző évit, míg a használatba vételhez kiadott jóváhagyások száma 30 százalékkal marad alatta az előző évi adatnak. Az idei év első felében 650 üdülő építésére kértek engedélyt, s alig 200 üdülő építése fejeződött be, átlagosan 66 négyzetméteres nagysággal.
A KSH adatai szerint a 2008 első fél évében kiadott új építési engedélyek alapján a beépíteni tervezett terület a lakóépületek esetében megközelíti a kétmillió négyzetmétert, ami ebben a szegmensben nem jelent fejlődést. A nem lakás céljára szolgáló épületeknél ugyanakkor 37 százalékos növekedést mutatnak a számok az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezen a területen jelentős fejlődés mutatkozott: a mezőgazdasági célt szolgáló épületeknél a az előző évinek a duplája, míg a kereskedelmi épületeknél és a szálláshely-szolgáltató, vendéglátó létesítményeknél több mint 50 százalékkal növekedett a beépítésre szánt terület nagysága.
– Sajnálatos, de nem meglepő a KSH statisztikája, a probléma azonban korántsem új keletű. A kormányzat jelenlegi tétlenségéből arra lehet következtetni, hogy még a visszaesés megállása is messze van, nem hogy a fellendülés – fogalmazott megkeresésünkre a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) elnöke. Varjasné Székely Éva úgy látja: a visszaesést már a 2004-es kormányzati intézkedések is előre vetítették, amikor bevezették a telekáfát, lecsökkentették a személyi jövedelemadó-kedvezményt, megszüntették az áfa-visszatérítést és az illetékmentesség határát is leszállították 30 millióról 15 millió forintra. A Malosz elnöke szerint csak ezek az intézkedések 35 százalékkal növelték meg a költségeket, miközben folyamatosan csökken a fizetőképes kereslet.