Bíró Tamás bőrgyógyász docens és munkacsoportja 1995 óta foglalkozik a faggyúmirigy szerepével a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Élettani Intézetében. A kutatáshoz úgynevezett halhatatlan sejteket használnak. Ezeket 13 évvel ezelőtt úgy hozta létre a csoporttal szorosan együttműködő, Németországban élő görög kutató, Christos Zouboulis, hogy kiiktatta a sejthalált beindító genetikai kódot. Az eljárásra azért van szükség, mert a normálisan működő mirigysejtek a faggyú kibocsátását követően azonnal elpusztulnak, így meglehetősen körülményes lenne velük kísérletezni – tudtuk meg Bíró Tamástól a mostani tudományos eredmény egyik részletét.
A magyar K+F forrásokból finanszírozott alapkutatás eredményeként felfedezték: a korábban érdektelennek tartott faggyúsejtek igen nagy élettani fontossággal bírnak, zsírtermelésük egyensúlya kulcsfontosságú a bőr védekezőképességének fenntartásában, helyreállításában. Működésüket tanulmányozva fedezték fel azt is, hogy endocannabionidokat, vagyis a marihuána hatóanyagával rokon anyagokat termelnek. Ezeket korábban az agyban mutatták ki kutatók, az emberi bőrben viszont Bíró Tamás csoportja azonosította őket.
A kutatások közben azt is felfedezték, hogy az endocannabionidok felelősek a faggyúmirigysejt működéséért: ha fokozódik a mennyiségük, extrém módon megnő a faggyúmirigy zsírtermelése. Ha viszont eltűnnek a bőrből az endocannabionid-vegyületek, gyakorlatilag eltűnik a zsírtermelés is. Vagyis, ha túl sok cannabionid termelődik, akkor akné kialakulásával, ha kevés, bőrszárazsággal, súlyosabb esetben ekcémával kell számolni. Hiánya pedig daganatképződéshez vezethet, ugyanis kiderült, hogy ezek a vegyületek felelnek a természetes sejthalál beindításáért is.
A korszakos felfedezés előretörést ígér az említett betegségek kezelésében, ám egyelőre alapkutatási fázisban van, és még sok kérdés megválaszolatlan – mutatott rá Bíró Tamás. Nem tudni például, hogy milyen mechanizmus tartja egyensúlyban a cannabionidok termelődését. Az sem világos, pontosan, melyik az a cannabionid, ami kielégíti a terápiás elvárásokat, viszont nem jut be a központi idegrendszerbe, vagyis nincs tudatmódosító hatása. Biztató, hogy a bőrben termelődő anyagok egyike, a cannabidiol megfelel ez utóbbi elvárásnak. Valószínűleg szintetikus úton is előállítható, s krémmel bejuttatható a bőrbe. Az viszont még kérdés, terápiás szempontból valóban „ő” lesz-e az igazi.
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit