Debreceni ügy: koncepciós eljárás szocialista körökben?

Koncepciós eljárásnak minősítették szocialista informátoraink az Ésszerűség és Felelősség Platform (ÉFP) debreceni elnöksége tagjainak MSZP-ből történt kizárását. Sarkadi Zsoltot, Bánfalvi Győzőt és Rácz Juliannát Zsiros Zsolt debreceni elnök kezdeményezésére azért távolították el, mert élesen bírálták a párt hivatalos irányvonalát, amely a társadalmi támogatottság csökkenéséhez vezetett, és Gyurcsány Ferenc párt éléről történő eltávolításának lehetőségét is felvetették. Sarkadi Zsolt lapunknak úgy nyilatkozott, a kizáró határozatot megfellebbezik, és továbbra is az MSZP tagjainak tekintik magukat.

A kizárás, amit többen Lengyel László, Bihari Mihály és Király Zoltán 1989-ben MSZMP-ből történt eltávolításához hasonló esetnek minősítenek, óriási felháborodást váltott ki szocialista körökben. Amint arról beszámoltunk, 55 hajdú-bihari szocialista kezdeményezte az MSZP debreceni szervezet összevont taggyűlésének azonnali összehívását, a társadalompolitikai tagozat pedig nyilatkozatban ítélte el a más vélemények csírájában történő elfojtását. Nem így Kertész Krisztián, az ÉFP országos elnöke, aki néhány nap alatt háromszor határolódott el nyílt levélben renitens elvtársaitól. Megfigyelők szerint a magát reformszelleműnek vélő ÉFP soraiban tapasztalható zűrzavar tökéletes összhangban van Gráf József földművelésügyi miniszter ellentmondó nyilatkozataival, illetve Szili Katalin sajátos megnyilvánulásaival. Amint az emlékezetes, Gráf a Hír TV-nek először úgy nyilatkozott, elképzelhetőnek tartja az Orbán Viktor által javasolt élelmiszeráfa-csökkentést, majd később ezt a véleményét visszavonta. Szili Katalin pedig azt találta mondani, hogy pártpolitikával nem foglalkozik.
A cívisvárosbeli ügy szálai szocialista informátoraink szerint 2007 januárjára, vagyis a debreceni pártelnökválasztásra nyúlnak vissza, amikor is e pozícióért Zsiros Zsolt volt szabolcsi vezető ügyész, Sarkadi Zsolt volt megyei közgyűlési kabinetfőnök, és Szathmári Károly volt debreceni frakcióvezető indult. A küzdelemből Zsiros került ki győztesen, amit többen egyértelműen annak tulajdonítottak, hogy a politikus Oláh Lajos megyei elnök egyértelmű támogatását élvezte. Erre szükség is volt, hiszen a jogvégzett pártelnöknek semmiféle debreceni gyökere nem volt, ráadásul az sem volt világos, hogyan igazolhatott a jelöléshez elegendő folyamatos párttagságot számára a Botka László és Ujhelyi István nevével fémjelzett szegedi szervezet, amikor időközben vezető ügyészi – vagyis mindenféle párttagsággal összeférhetetlen – tisztséget viselt.
Béke az egykori ellenfelek között sosem volt, ám a konfliktus akkor kezdett elmérgesedni, amikor tavaly decemberben Sarkadi Zsolt elnökségével megalakult az ÉFP hajdú-bihari szervezete. Első nyilvános megszólalásuk az volt, hogy elítélték Gyurcsány Ferenc szociális népszavazást követő húzását a vizitdíj eltörlése időpontjának előrehozásáról. Ezt hamarosan a platform elnöksége által közzétett Valaki kezdje már el, vagy fejezze be! című nyílt levél követte, amiben határozottan felvetették a szocialista pártelnök távozásának lehetőségét, majd még határozottabban fogalmaztak három nappal később, április 19-én kiadott Nem kell félni című közleményükben. A szocialisták belső harcainak újabb állomásaként májusban megalakult az Alternatív Mozgalom (AM), amely első nyilvános közleményében éles hangon bírálta a hivatalos szocialista irányvonalat, és radikális változásokat sürgetett.
A hivatalos irányvonallal azonosuló Zsiros Zsolt ezt követően szükségesnek látta álláspontja nyílttá tételét, és levélben szólította fel az AM-et, hogy fejezze be mozgalmi tevékenységét. A rendreutasítást az AM éles hangú válaszlevélben kérte ki magának, sőt tovább ment: lemondásra szólította fel Zsiros Zsoltot és Oláh Lajost. Az írásbeli pengeváltást személyes fellépés követte. Lamperth Mónika pártelnöki kabinetvezető meglátogatta a lázadás fészkeinek bizonyuló debreceni és hajdú-bihari MSZP-frakciókat. A vizit során informátorunk szerint Zsiros Zsolt rákérdezett, mi legyen a renitensekkel. Erre Lamperth állítólag így válaszolt: „… majd beszélünk Kertész Krisztiánnal, vagy elhallgatnak, vagy ki kell rúgni őket.”
Lamperth Mónika debreceni fellépését egy levél követte Juhász Ferenctől, amiben az elnökhelyettes felhatalmazza a városi elnököt Sarkadiék „levadászására” – fogalmazott informátorunk, aki szerint mindennek köze volt ahhoz, hogy Sarkadi és Bánfalvi június közepén belépett, majd vezető tisztséget vállalt a harcos AM-ben. E lépést követően alig két héttel, július 8-án megszületett a helyi etikai bizottság határozata, Sarkadi Zsoltot, Bánfalvi Győzőt és Rácz Juliannát kizárták a pártból. Eközben az ÉFP elnökségében szintén helyet foglaló Totyik Tamás hajdúszoboszlói pártelnökkel szemben semmiféle retorzióval nem éltek. Informátorunk szerint nem azért, mert Totyik más nézeteket vallana, mint a kizártak – az ominózus közleményeket ugyanis elnökségi tagként ő is jegyzi –, hanem azért, mert a 2010-ben Hajdúszoboszlón országgyűlési képviselőjelöltként indulni akaró Oláh Lajos nem akar bajuszt akasztani a helyben nagy támogatottságot élvező városi pártelnökkel.
Sarkadi Zsolt lapunknak úgy nyilatkozott, a kizáró határozatot megfellebbezik, és továbbra is az MSZP tagjainak tekintik magukat.