Fizikusok Debrecenben

Részecskefizikai Nyári Iskola indult a hét végén a Debreceni Egyetemen a CTEQ (Coordinated Theoretical-Experimental Project on QCD) amerikai kísérleti részecskefizikusok szervezésében. Az augusztus 16-ig tartó rendezvényen 14 ország doktoranduszai végeznek kísérleteket, hallgatnak nemzetközi előadásokat.

2008. 08. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A CTEQ iskolákat minden második évben az Államokon kívüli helyszínen rendezik, olyan városokban, ahol jelentős részecskekutatás folyik. Az elmúlt években Németországban, Angliában, Olaszországban, Mexikóban és Görögországban tartottak PhD hallgatók részvételével nyári iskolát, idén pedig a Debreceni Egyetem kapta meg a programot. Ez nemcsak a magyarországi, hanem a debreceni részecskefizika nemzetközi elismerését is jelzi.
A kurzus idején a doktoranduszok külföldi tudósok előadásait hallgathatják meg a részecskefizika legújabb fejleményeiről, eredményeiről. Igazi különlegességnek ígérkezik, hogy idén először a CTEQ iskolához kapcsolódik a Monte-Carlo Marie Curie Research Training Network program is. Ennek köszönhetően délutánonként részecskeütközések számítógépes szimulációját próbálhatják ki és tanulhatják meg a jövő kutatói, akik esténként a napközben megfogalmazódott kérdéseket kötetlen formában vitathatják meg az előadókkal. A rangos nemzetközi kurzus azért kerülhetett Debrecenbe, mert a városban folyó tudományos munkának messze földön híre van. Ez olyan tudósok több évtizedes munkásságához köthető, mint például Pálinkás József, az MTA elnöke vagy Horváth Dezső atomfizikus-professzor. Tevékenységük sok egyéb mellett közelebb vitt a mai részecskefizikát leginkább foglalkoztató probléma, a sötét anyag, illetve sötét energia megismeréséhez. A fiatalabb generációból feltétlenül megemlítendő Trócsényi Zoltán munkássága, aki nemrégiben számításaival elméletileg nagy pontossággal megjósolhatóvá tette a nagy energiájú elektron-proton ütközésben létrejövő kettő, illetve három hadronzápor keletkezésének valószínűségét. A hadronok – atomnál kisebb részecskék – ütköztetése azért igen izgalmas kérdés, mert segítségükkel kísérletileg igazolni lehet a Higgs-bozon – vagy Isten-részecske – létezését. E részecske létezésének valószínűségét Peter Higgs jósolta meg 1960-ban, létének kimutatása nemcsak a részecskefizika standard modelljét igazolná, de forradalmasítaná mindazt, amit ma az anyagi világról az emberiség tud.
Debrecen nemcsak az előzmények, de a jövőbeli kilátások miatt is izgalmas helyszín lehet a részecskefizikusok számára: a város ugyanis versenyben van az európai neutronspallációs rendszer (ESS) telepítéséért. Ez valószínűleg nem bír akkora jelentőséggel, mint az ősszel Svájcban üzembe helyezett részecskekutató központ, a CERN, ám az élő és élettelen anyag vizsgálatában egyaránt felbecsülhetetlen értékkel fog bírni. A berendezés Debrecenbe kerülése már első ütemben egymilliárd eurós beruházást jelentene a városban, később pedig munkahelyek ezreit teremtené meg a világ legmagasabban kvalifikált tudósai számára. Az ESS-re Debrecen mellett egy spanyol és egy svéd város is pályázik. Az illetékes Európai Bizottság szakvéleménye erről szeptemberre, a helyszín tényleges kiválasztása legkorábban 2009-re várható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.