A Kárpátok lábánál elterülő 2500 négyzetkilométeres nyírségi területen a brit Ascent leányvállalata, a PetroHungária – amibe egy kétmillió eurós készpénzes bevásárlással kisebbségi tulajdonosként áprilisban a szintén brit Leni Gas is beszállt – 2006 nyarán talált földgázt. Az első próbafúráson 96 ezer köbméter gázt hoztak felszínre, a leletet a londoni tőzsdén is bejelentették. A fúrások finanszírozásába ezt követően a makói árokban folyó kutatásai révén elhíresült kanadai Falcon is beszállt, így két fúrás mélyítésével egy kisebb gázmezőt sikerült feltárni, amiből a becslések szerint egy-két évig lesznek képesek gázt kitermelni. A területen először a nyolcvanas években kerestek és találtak is földgázt – ehhez a vezetéket is megépítették egészen Hajdúszoboszlóig –, ám a Kapolyi László akkor ipari miniszter nevével fémjelzett eocénprogram, vagyis a hazai szénbányászat felfuttatására tett, dollármilliókat felemésztő kísérlet bukása miatt érdemi kitermelésre akkor nem került sor.
– Mivel a mező hozama jó minőségű, de csekély, a kutatást végző geológusok először úgy ítélték meg, hogy nem lesz érdemes kitermelni – tájékoztatott Horváth Ferenc, a Geomega tudományos igazgatója. A befektetők később mégis a kitermelés mellett döntöttek, mert a jelenlegi energiaárak mellett az ilyen kishozamú gázmezők művelése is nyereséggel kecsegtet. A PEn–104 jelzésű gázkút 180 napos próbaüzemre kapott engedélyt, az augusztusi műszaki átadást követően a tényleges kitermelés várhatóan szeptember elején kezdődik.
A magas gázár mellett a jövedelmezőséghez az is hozzájárul, hogy a frissen kitermelésbe állított kutak után alacsonyabb bányajáradékot kell fizetni, mint a már régóta üzemelők esetében. A 2008 után művelésbe fogott kutak esetében évi 300 millió köbméter földgáz kitermelése alatti mennyiségnél 12 százalék, amihez csak abban az esetben járul hatszázaléknyi pluszbefizetési kötelezettség, ha a Brent kőolajár tartósan hetven dollár fölött alakul. Az 1998 és 2008 között művelésbe vett kutaknál viszont a járadék mértéke elérheti a harminc százalékot is. Az alacsonyabb bányajáradék fizetési kötelezettség mögött a Bányászati és Földtani Hivatal járadékosztályát vezető osztályvezető tájékoztatása szerint az áll, hogy a külföldi cégek jelentős tőkét mozgósítanak annak érdekében, hogy a Magyarország energiabiztonsága szempontjából is lényeges szénhidrogénvagyont felkutassák, s ezt az állam ellentételezni kívánja.
Az energiabiztonság növelése szempontjából a Mol által nemrégiben művelés alá vont hosszúpályi gázmező a penészlekinél jóval jelentősebb hozamú, ám a szakemberek becslése szerint meg sem közelíti a Makó mellett talált mező feltételezett hozamát, amiről azt feltételezik, hogy az ott rejlő szénhidrogénvagyon Magyarország teljes gázszükségletét képes lenne fedezni ötven–száz évig. A Falcon érdekeltségbe tartozó magyar–kanadai TXM Olaj-, és Gázkutató Kft. ugyan már 2007-ben engedélyt kapott az 1500 milliárd köbméteresre becsült gázmező kitermelésére, a munka azonban még nem kezdődött el, mert a négy-ötezer méter mélyen nagy nyomás alatt elhelyezkedő gáz felszínre hozatalához egyelőre nem áll rendelkezésre a megfelelő technológia. A mező ígéretes voltát jelzi azonban, hogy kutatásába idén tavasszal a Mollal partnerségben az egyik legnagyobb mamut, az ExxonMobil is beszállt; az 1560 négyzetkilométeres bányatelek rá eső 33 százalékán 75 millió dolláros befektetéssel már idén meg akarják kezdeni a kitermelés előkészítését.
Ma Magyarországon körülbelül 14 milliárd köbméternyi földgázt használunk fel egy évben, és a hazai kitermelés ennek csak mintegy egynegyedét fedezi. A legnagyobb mezők még mindig az Algyő környékiek, hozamuk egyre csökken.
origo.hu
Meggyilkolt turisták: leszúrtak egy francia férfit
