Megállt az orosz hadsereg

Lezárulhat a múlt pénteken a szakadár tartomány, Dél-Oszétia elleni grúz támadással kirobbant kaukázusi fegyveres konfliktus, miután a harcokba bekapcsolódott orosz elnök tegnap ideiglenes fegyverszünetet hirdetett. A grúz elnök vereségét hozó konfliktus rendezése nem ígérkezik egyszerűnek.

Oroszország befejezte grúziai békefenntartó hadműveletét, s egyben ideiglenes fegyverszünetet hirdet, mert elérte minden célját. Megvalósította a békefenntartó misszió (képünkön orosz békefenntartót gyászoló család) mandátumát: helyreállította a status quót, megvédte a rendet és a Dél-Oszétiában élő orosz állampolgárokat – mondta tegnap Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz államfő a Nicolas Sarkozy francia elnökkel tartott megbeszélése után. Közölte azt is, hogy a rendezést illetően a következőkben állapodott meg Sarkozyvel: az orosz katonák és a grúz fegyveres erők visszavonulnak a fegyveres konfliktus kezdete előtti pozíciókba, az erőszak alkalmazását el kell kerülni, szabad utat kell nyitni a humanitárius segélyeknek, s a nemzetközi közösség hozzálát a Dél-Oszétia és Abházia majdani státusa és a térség szilárd biztonsága garantálásához szükséges intézkedések megvitatásához.
Sarkozy – aki ma Tbiliszibe utazik tovább – szerint „normális dolog, hogy Oroszország meg akarja védeni határain belül állampolgárai és a határain túl az orosz anyanyelvű emberek érdekeit, de az is érthető, hogy a nemzetközi közösségnek érdekében áll Grúzia szuverenitásának, területi épségének és biztonságának megőrzése”. Kifejezte Európa készségét arra, hogy részt vegyen kaukázusi békefenntartó missziókban, mivel a konfliktus Európa határán zajlott.
Medvegyev nemzeti gyásznapot hirdetett mára, a grúz kormány pedig bejelentette: népirtás vádjával a hágai bírósághoz fordul.
*
Grúzia közben úgy döntött, hogy felmondja az orosz békefenntartók abháziai jelenlétéről 1994-ben kötött szerződést – jelentette be kedden Tbilisziben Mihail Szaakasvili grúz elnök. A grúz törvényhozás előtt tartott nagygyűlés 50-70 ezresre becsült hallgatósága előtt az államfő kijelentette: Grúzia mostantól Abháziát és Dél-Oszétiát Oroszország által megszállt területnek tekinti. A grúz csapatok kivonultak Abházia általuk ellenőrzött részéről, a Kodori-szorosból. Szaakasvili egyben bejelentette, hogy Grúzia kilép a volt szovjet tagköztársaságok nagy részét tömörítő Független Államok Közösségéből (FÁK).
Szergej Lavrov tegnap megerősítette: az orosz állampolgárok ellen „bűnöket” elkövető Mihail Szaakasvili grúz elnök nem lehet partner a majdani béketárgyalásokon, és legjobb lenne, ha távozna. Lavrov ugyanakkor kijelentette: senkit nem akarnak megbuktatni. „Ez távol áll az orosz politikai kultúrától, mint ahogy bárki trónra emelése is – ezzel mások foglalkoznak” – mondta.
A háború ártatlan áldozatai között újságírók is vannak. Tegnap meghalt egy holland újságíró a Gori grúz város elleni orosz bombázásban – erősítette meg az áldozat munkaadója, az RTL tévétársaság. Stan Storimans RTL-operatőrrel együtt már öt halálos áldozata volt a légitámadásnak. Maxime Verhagen holland külügyminiszter behívatta kedden a külügyminisztériumba Oroszország hágai nagykövetét, hogy magyarázatot kérjen a holland újságíró halálának körülményeiről.
Megszólaltak az amerikai elnökjelöltek is. John McCain, az amerikai republikánusok jelöltje úgy vélekedett, hogy az orosz vezetők célja „helyreállítani az orosz birodalmat”. McCain közölte, hogy beszélt a grúz elnökkel, és arról biztosította, hogy „ma mindannyian grúzok vagyunk”. Ellenfele, a demokrata párti Barack Obama azt az óhaját hangoztatta, hogy nemzetközi megfigyelőket küldjenek Grúziába az orosz csapatok távozásának és a tűzszünet tiszteletben tartásának ellenőrzésére. Itt az idő, hogy cselekedjünk, és ne csak beszéljünk – mondta az illinois-i szenátor.

Magyar helyzetjelentés. A magyar külügyi hatóságok felvették a kapcsolatot azzal a magyar állampolgárral, aki grúz házastársával együtt Tbiliszi és Gori között élte át a háborús konfliktus napjait. A neve elhallgatását kérő asszony lapunknak elmondta: felhívta őket a biztonsági főnök, és felajánlotta, hogy ha kell, megszervezik evakuációjukat. Bár a helyzet óráról órára változik, egyelőre nem élnek a lehetőséggel, és maradnak Grúziában. A helyzetről szólva elmondta: bár az emberek többsége kellően elő nem készített, öngyilkos akciónak tartja Szaakasvili elnök döntését a csütörtök esti támadásról, azzal javarészt egyetértenek, hogy vissza kell szerezni az elszakadt Dél-Oszétiát és Abháziát. Úgy vélik, hogy a szakadár területeken élő grúzok elleni atrocitások miatt fogyott el a türelem és volt szükség fegyveres fellépésre. Sokan úgy tartják, hogy ez Szaakasvili végének kezdete, de a személye elleni orosz fenyegetések miatt az alapvetően büszke grúzok egyelőre kitartanak mellette. Noha kezdetben nem volt pánik a lakosság körében, amikor az oroszok Gori ellen vonultak, a hangulat megváltozott, hiszen 1989–90 jutott mindenki eszébe, amikor a szovjet csapatok ugyanezen az útvonalon, a Roki alagúton keresztül érkeztek, és meg sem álltak Tbilisziig. A Grúziában tartózkodó magyar asszony és férje ismerősei közül öt személyt hívtak be pénteken tartalékos szolgálatra: közülük ketten elestek, egyikük elvesztette a karját, másikuk életveszélyes nyaklövést kapott, és csak az egyikük úszta meg a bevetést sértetlenül. (Z. G.)