Bemutatta tegnap a hazánkban tevékenykedő négy multinacionális adótanácsadó cég szakembereiből álló csoport az adórendszer átalakítását célzó közös javaslatát. Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója bevezetőjében elmondta: elképzeléseik megvalósulásával hazánk gazdasági növekedésének lényeges felgyorsulása várható, a javasolt intézkedések bevezetése után szinte azonnal bővülne a foglalkoztatottság. Az elképzelések elfogadása esetén egy éven belül jelentősen mérséklődne az infláció, és a feketegazdaság nagyarányú visszaszorítására is számítanak az adócsomag készítői.
László Csaba volt pénzügyminiszter, a KPMG partnere az elképzeléseket ismertetve közölte: javasolják az általános forgalmi adó (áfa) jelenleg 20 százalékos normál kulcsának 23 százalékra emelését, ami hozzávetőleg 270 milliárd forint többletet jelentene a költségvetésnek. László Csaba rögzítette: a korábbi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a forgalmi adó növelése miatt nem ugrana meg az infláció. A szakértők szükségesnek látják továbbá a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) összegének növelését is: a mostani havi 1950 forint helyett 8000 forint beszedése szerepel elgondolásaik között. Ez a lépés 280 milliárddal gyarapítaná a költségvetés bevételeit. A javaslatok közt található még az ingatlanadó bevezetése, ám az adótanácsadók tervei szerint ezt a közteherfajtát csak a magánszemélyek fizetnék, a vállalkozások nem. László Csaba szerint általában azok laknak nagy értékű ingatlanban, akik sokat keresnek, vagyis ennek az adónemnek a létrehozása elősegítené a méltányos, vagyonarányos közteherviselést, és lehetőséget teremtene az eltitkolt pénzek megadóztatására is. Az ingatlanadóból 100 milliárdos költségvetési bevételt remélnek.
A volt pénzügyminiszter a személyi jövedelemadó (szja) rendszerének átalakításával kapcsolatban elmondta: az adó nem jó szociálpolitikai eszköz, ezért javasolják az adójóváírás eltörlését. Ez a döntés azt a célt szolgálná, hogy a minimálbért kereső munkavállalók járandóságát is megadóztassák. Az adótanácsadók szerint ugyanis két csoportra osztható a legalacsonyabb fizetést hazavivők tábora: egy részük lehetőségeik miatt nem tud magasabb keresményre szert tenni, ám az érintettek másik fele jövedelemeltitkolásra használja fel a minimálbért. Az adójóváírás megszüntetése tehát a gazdaság fehérítését is szolgálná, ám a szakemberek szerint mindenképpen gondoskodni kell azokról, akiket e javaslat hátrányosan érintene. – A nehéz sorsúakról azonban nem az adórendszernek, hanem a szociális hálónak kellene gondoskodnia – hangzott el. A jóváírás eltörlése 240 milliárdot hozna az államnak.
Az szja szabályok további módosításáról Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers adópartnere közölte: javasolják a húszszázalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetését. Magasabb adót, harminc százalékot csak az éves kereset 15 millió forint feletti része után kellene fizetni. A jelenlegi 18 százalékos kulcs megszűnne, ami 145 milliárd forintot hozna az államkincstárnak, viszont a felső, 36 százalékos kulcs hatszázalékos csökkentése és sávhatárának jelentős növelése együtt 510 milliárddal apasztaná a költségvetés bevételeit.
Lőcsei Tamás ismertette a munkavállalók után fizetendő járulékok mérsékléséről szóló javaslatot is. A szakértők elképzelései szerint a munkáltatók összesen tíz százalékkal fizetnének kevesebbet. Ezzel a lépéssel 865 milliárddal érkezne kevesebb az államkasszába. Szintén a vállalkozások terheit csökkentené a társaságok négyszázalékos szolidaritási adójának eltörlése, amely intézkedés meghozatalának szükségességéről Rencz Botond, az Ernst & Young partnere beszélt. Amenynyiben ez megtörténik, további 213 milliárd forint bevételkieséssel kellene számolnia a Pénzügyminisztériumnak. A szakértők javaslatot tettek még a helyi iparűzési adó megszüntetésére is, ami 517 milliárdot hagyna a hazánkban tevékenykedő vállalkozásoknál.
Elképzeléseiket a szakértők a napokban juttatják el a kormánynak, ám a pénzügyi tárca tegnap már közleményben tudatta: a javaslatokra nincs forrás, és az ajánlott változtatások a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést hoznának, ami elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, míg a vállalkozások jövedelmi pozícióján javítanának.
Világbajnokunk rosszul lett, újabb hat magyar érem a budapesti birkózóversenyen
