Megint egy leminősítés

Az eddigi A– szintről BBB+-ra rontotta le a magyar állam és a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú, idegen devizában meghatározott adósságainak besorolását a Rating and Investment Information hitelminősítő cég. A lépés követte a három másik nagy nemzetközi hitelminősítő osztályzatrontását.

A csökkenő lakossági és vállalati fogyasztással, a költségvetési fegyelem lazulásával, valamint a beruházások lanyhulásával magyarázza a Rating and Investment Information (R and I) befektetőház, hogy A– szintről BBB+-ra minősítette le hazánk adósságállományát. Az R and I közleménye szerint a kormányzó szocialista párt közigazgatási háttere nem stabil, és felerősödött a 2010-es választásokat megelőző költekező pénzügypolitika veszélye. A hitelminősítő szerint a kisebbségi kormány egyre nagyobb nyomásnak van kitéve, és gyengülőben van egy egészségesebb költségvetési szerkezet létrehozására irányuló kormányzati képesség.
– Az euró előszobájának nevezett árfolyam együttműködési rendszerbe (ERM 2) való belépés és maga az eurócsatlakozás is egyre távolabbra tolódott ki – áll a közleményben. Az R and I figyelmeztetett a kormányzati kiadások lefaragásának tisztázatlanságára és az esetleges adócsökkentések szűk mozgásterére is. A leminősítésről beszámoló Világgazdaság értesülései szerint a Standard and Poor’s (S and P) hitelminősítő is újabb rontásra szánhatja el magát, mert a külföldi szakemberek láthatóan továbbra sem elégedettek a kormány pénzügyi politikájával. Ez a lépés komoly hatást válthat majd ki a kötvénypiacon, és a kamatfelárak emelkedése révén drágíthatja az államadósság kötvénykibocsátásokon alapuló fedezését.
Az adóskockázati besorolásunk lerontásával kapcsolatban a Moody’s hitelminősítő már május végén arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság sérülékenysége miatt hazánk növekedési megtorpanás elé nézhet. Az S and P befektetési ház márciusban rontotta negatívra hazánk hitelkockázati kilátásait: akkor az indok a kiugróan magas állampapír-piaci hozamok miatt megnövekedett kamatteher volt. Az Eurostat adatai szerint a visegrádi államok közül hazánkban a legmagasabb – nyolc és kilenc százalék közötti – a magyar államkötvények után fizetendő hozamfelár, amely februártól kezdve több hónapon át még feljebb kúszott. Még a hosszú lejáratú kötvények esetében is szembeötlő a különbség: a hazai hozamfelár mintegy 30 százalékkal magasabb, mint a többi visegrádi állam átlaga. Mindez negatívan hat a nemzetgazdaság külföldi adósságállományára is, amely március végéig 3,5 milliárd euróval, vagyis több mint 800 milliárd forinttal emelkedett. A folyó fizetési mérleg alakulása pedig azt jelzi, hogy az első negyedévben mintegy 110 milliárd forinttal nőtt az országból kivitt tőke összege.
– Hazánk újabb leminősítése bizonyítja, hogy gazdasági fordulatra van szükség – reagált Tállai András fideszes szakpolitikus a hírre, hangsúlyozva, hogy az R and I sorozatban a negyedik nagy hitelminősítő intézet általi leminősítés. Tállai szerint a magyar gazdaságot újra növekedési pályára kell állítani, amihez kiszámítható, hiteles gazdaságpolitikára lenne szükség.