Mélyponton a foglalkoztatás

Hat évvel ezelőtt dolgoztak olyan kevesen az országban, mint 2008 második negyedévében. Demográfiai okok miatt a következő nyolc év alatt mintegy 300 ezer fővel csökkenhet a munkában állók amúgy is kirívóan alacsony száma.

Egy év alatt 75 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma a 15-től 64 éves népesség körében, a munkában állók aránya így mindössze 56 százalékos – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett második negyedéves foglalkoztatottsági jelentéséből. A nők mindössze fele dolgozik, a régiók közötti eltérések pedig tovább nőttek: tíz százalék feletti a munkanélküliség Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon, míg Közép-Magyarországon ötszázalékos a hivatalosan álláskeresőként nyilvántartottak aránya. A gazdasági pangásra és a munkahelyek számának csökkenésére utal, hogy a munkanélküliek fele egy éve vagy annál régebben próbál elhelyezkedni. A munkavállalók számának esését csak részben magyarázza a költségvetési intézményekben alkalmazottak számának lefaragása, a fő ok a megszorítóprogram hibás szerkezetében keresendő. A munkahelyek számának csökkenése ugyanis elsősorban az adóemelésekkel és a vásárlóerő csökkenésével hozható összefüggésbe, vagyis a Gyurcsány-csomag a munkaerőpiacot érintette a leghátrányosabban. A visszaesés következménye, hogy a gazdasági növekedés tartósan alacsony szinten marad, s tovább szűkül a háztartások fogyasztása. A friss KSH-adatok szerint a kormány felzárkózási (konvergencia-) programja a foglalkoztatottság alakulásának még az előjelét sem tudta eltalálni: az aktívak száma ugyanis nem nőtt, hanem csökkent, így az időarányos tervektől való eltérés immár 88 ezer fős lemaradást mutat. Összehasonlításképpen: a visegrádi államok közül 2004-től 2007-ig csak Magyarországon csökkent a foglalkoztatottak száma, miközben ugyanezen idő alatt Szlovákiában 121 ezerrel, Csehországban pedig 239 ezer fővel emelkedett a munkahelyek száma.
– Demográfiai okok miatt 2011-től még nagyobb mértékben csökken a munkában állók száma, elkezdenek ugyanis kikerülni a munkaerőpiacról a Ratkó-korszakban születettek, a helyükre lépő huszonévesek létszáma pedig arányaiban sokkal alacsonyabb – magyarázta Soós Lőrinc, a KSH volt elnökhelyettese. Soós hangsúlyozta: nyolc év alatt akár 300 ezerrel is csökkenhet a munkában állók száma. A statisztikai adatok és a valós helyzet közötti különbségre hívta fel a figyelmet Vukovich Gabriella demográfus, aki szerint a munkanélküliség fogalma nagyon szűkre szabott, míg a foglalkoztatotti lét meglehetősen tág értelmezést kapott az uniós normák szerint. A Nézőpont Intézet munkatársa elmondta, hogy a KSH-nál nyilvántartott munkanélküliek és a valóságban nem dolgozók száma között a különbség mintegy 120 ezer fő lehet. – Lehet vitatkozni a szociális juttatások munkához való kötéséről, ám ettől még nem lesz több munkahely – mondta Vukovich, aki ismét a cseh példát említette, ahol hazánkhoz hasonló lélekszámú lakosság mellett egymillióval több a munkahely.
– Egy év alatt 22 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma a kormány alkalmatlan gazdaságpolitikája miatt, amely munkahelyteremtés helyett csökkenti a még meglévő munkahelyek számát is, megakadályozva a gazdasági növekedés beindulását – fogalmaz tegnapi közleményében Bernáth Ildikó, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának fideszes alelnöke.