Mire utasított Horn Gyula?

Horn Gyula miniszterelnök állíttatta le a Draskovics Tibor ellen, hivatali visszaélés gyanújával indított titkos nyomozást 1996-ban – nyilatkozta a hvg.hu-nak Kiss Ernő rendőr tábornok. Az igazságügyi és rendészeti miniszter visszautasítja a szerinte alaptalan rágalmakat, és jogi lépésekre készül.

Horn Gyula miniszterelnök állíttatta le a Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkára ellen 1996-ban folytatott titkos nyomozást, amelyet azért indítottak, mert felmerült a gyanú, hogy a politikus és egyik munkatársa hatalmukkal visszaélve 83 millió forintról százezer forintra mérsékeltette egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Ezt Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori vezetője jelentette ki a hvg.hu-nak nyilatkozva. A titkos nyomozást – már a KBI égisze alatt – 1996. december 21-én bűncselekmény hiányában megszüntették. – Ennek azonban volt előzménye – mondta a nyugalmazott dandártábornok. Az ügyről ugyanis jelentést tett Horn Gyula akkori miniszterelnöknek, aki egy négyszemközti beszélgetésükön arra kérte a főrendőrt, szüntessék meg a Hézag fedőnevű titkos nyomozást, mert „politikai síkon fogják rendezni” a történetet.
*
Kiss Ernő szerint ez azért történt, mert akkoriban pattant ki a Tocsik-botrány, és a hatalom nem akart még egy politikai ügyet.
A Hézag fedőnevű akció Draskovics és helyettese, Csobánczy Péter ellen folyt, aki beosztásából adódóan felügyelte a vám- és pénzügyőrséget, amely szervezet kiszabta a 83 milliós büntetést a Kuwait Petroleum Hungary Ltd.-re (Q8), mert a társaság hajdúszoboszlói töltőállomása nem rendelkezett engedéllyel jövedéki termék forgalmazására.
Elmondta, a bírság kiszabása után a Q8 több fórumon is tiltakozott a döntés ellen, ám a VPOP az Állami Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség állásfoglalásai ismeretében elutasította a vállalkozás beadványait. Ennek ellenére végül mégis százezer forintra mérsékelték a büntetési tételt, Kiss Ernő szerint azért, mert Draskovics és helyettese „közbenjártak a cég érdekében”. – A rendelkezésre álló információk alapján utasították a VPOP parancsnokát a soron kívüli intézkedésre, arra, hogy a korábbi határozatot a Q8 javára meg kell változtatni – fogalmazott Kiss Ernő, aki megjegyezte, a VPOP-nál több vezető tisztségviselő is felháborodott azon, hogy számukra érthetetlen okok miatt az államtitkár és helyettese „direkt módon, levélben és távbeszélőn adott utasításokkal kötelezték a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára”.
Ennek alapján az ORFK gazdaságvédelmi főosztályán úgy látták, felmerült a gyanú, hogy a minisztérium vezető beosztású emberei hivatali visszaélést követtek el.
Miután a KBI, állítólag Horn utasítására, megszüntette a nyomozást, megkezdődött az ügy politikai rendezése, ami végül sikerült is egy törvénymódosítással. A tábornok közölte, az MSZP-s Haller Zoltán és Miklós László javaslatai „mondhatni, egyenesen a Q8-ügyre volt szabva”, a bírság mértékét 50 ezer és 500 ezer forint között szabták meg azon cégek vonatkozásában, amelyek nagykereskedelmi engedéllyel folytattak kiskereskedelmi tevékenységet. – Felvetődik bennem is, helyes-e, hogy egy olyan ember irányítja most az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, a magyar jogalkotást és a rendőrséget, akinek korábbi működésével kapcsolatban felmerült a hivatali visszaélés gyanúja – nyilatkozta Kiss Ernő, aki szerint Draskovics esetében nem csak erről az egy ügyről volt szó, amint az a rendőrség honlapjára kitett és Draskovics igazságügyi és rendészeti miniszterré való kinevezése előtt levett Hézag-aktából kiderül.
Kiss Ernőt egyébként 2007. november 23-án leváltottak a XIII. kerületi kapitányság éléről, miután szolgálati autója egy közlekedési baleset részese volt. A tábornok szerint egy összeesküvés áldozata, elképzelhető, hogy hasonmása vezette a járművet.
A miniszter tegnap közleményben reagált a tábornokkal készült interjúra, amit ő a becsületét súlyosan sértő, alaptalan rágalmakat és sejtéseket tartalmazó írásnak minősített. A cikkben szerinte a közvélemény előtt már jól ismert történetet melegítenek fel, amelynek az esetleges büntetőjogi összefüggéseit a rendőrség annak idején megvizsgálta, megállapítva, hogy semmi egyébről nincs szó, mint jogértelmezési vitáról. – A lényeg az volt, hogy hogyan kell megbírságolni azokat a cégeket, amelyek bár adófizetési kötelezettségüknek teljes összegben eleget tettek, és így az államnak nem okoztak anyagi kárt, de a jövedéki tevékenységet az engedélyek megszerzése előtt megkezdték – emlékszik vissza az eseményekre Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, hangsúlyozva: a vitát az Országgyűlés törvénymódosítással zárta le. A politikus kiemelte: mindenkinek a törvény előtt kell felelnie, aki becsületét csorbítani kívánja. Draskovics bízik benne, hogy rövidesen kiderül, miért éppen most, 12 évvel a történtek után kívánja állítólagos információit megosztani a nyilvánossággal a volt rendőr, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban.