Nem csökken az infláció

Negatív meglepetést okoztak a KSH legfrissebb pénzromlási adatai: az infláció csökkenése a várakozásokkal szemben ismét megállt, miután a fogyasztói árak júliusban 6,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A magas infláció hátterében továbbra is az energia-, üzemanyag- és élelmiszerárak állnak, amelyek még mindig két számjegyű ütemben emelkednek.

Makacsul tartja magát a magas hazai infláció: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint a pénzromlás éves üteme múlt hónapban elérte a 6,7 százalékot, azaz – az elemzők által várt csökkenés helyett – az infláció magas szinten beragadt. Mindez annak ellenére történt, hogy a forint tartósan erősnek mutatkozott az elmúlt időszakban. Az erős hazai valuta jótékony hatása ugyan már látszik néhány termékcsoportnál, a forint ereje azonban mégsem bizonyult elegendőnek az infláció mérséklődéséhez. A gyors pénzromlás hátterében változatlanul az energia-, üzemanyag- és élelmiszerárak állnak, amelyek éves viszonylatban továbbra is két számjegyű ütemben emelkedtek. A háztartási energiáért átlagosan 11,8 százalékkal kell többet fizetnünk, mint egy évvel korábban: a vezetékes gáz 17,7, a távfűtés 9,1, a villany pedig 9,8 százalékkal kerül többe tavaly júliushoz képest. A tankolás egy év leforgása alatt 16 százalékkal drágult meg. Az üzemanyagárak utóbbi hetekben történt csökkenése majd az augusztusi adatokban látszódhat, egy tartós mérséklődés pedig hozzájárulhat az infláció csökkenéséhez az év hátralévő részében.
Az élelmiszerárak szintén az átlagot meghaladó mértékben emelkedtek. A drágulási listát az étolaj vezeti 85 százalékos áremelkedéssel, de a lisztnél is 45 százalékos drágulást mért a hivatal. A tej és tejtermékek esetében 21 százalékos volt az áremelkedés mértéke, míg a kenyér átlagosan 18 százalékkal kerül többe.
Júliusban a nyugdíjasokat érintő átlagos drágulás mértéke elérte a 7,4 százalékot, így immár ötödik éve, hogy az áremelések az időskorúakat az átlagosnál nagyobb mértékben sújtják. Ennek fő oka, hogy az alapvető cikkek és szolgáltatások árszínvonala 2004 óta minden évben az átlagot meghaladó mértékben nőtt, sőt, az olló évről évre egyre jobban kinyílt. Ugyanez vonatkozik a többi alacsony jövedelmű társadalmi rétegre, ők ugyanis élelmiszerre és lakhatásra arányaiban jóval többet költenek, mint egy átlagos háztartás.
Az infláció alakulása elemzők szerint továbbra sem ad lehetőséget a jegybanknak, hogy csökkentse a jelenleg 8,5 százalékon álló alapkamatot. Kamatvágásra az olajárak jelentős csökkenése és az erős forint ellenére sem lehet számítani, mivel az infláció alakulását most a szokásosnál is több bizonytalanság övezi. Egyik fő bizonytalansági forrás a meglebegtetett áfaemelés, ami – a jövő évre várt csökkenés helyett – ismét emelkedő pályára állíthatja az inflációt. Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője úgy véli, ha a forint továbbra is erős marad, és az olajárak csökkenése is tartósnak bizonyul, akkor az év végére nyolc százalékig mérséklődhet az irányadó ráta. Ennél pesszimistább véleményt fogalmazott meg Barcza György, a K&H Bank elemzője, aki szerint ha az év hátralévő részében csökken az infláció, és a jövő évi büdzsét is elfogadják, akkor ugyan megnő a kamatvágás esélye, ám lazításra valószínűleg jövő év eleje előtt nem lesz esély.
– Az év végéig már várhatóan nem csökken hat százalék alá a fogyasztói árak éves növekedési üteme, így valószínű, hogy a jegybank az idén még nem csökkenti az alapkamatot – vélték az MTI által megkérdezett banki elemzők, akik körében nem okozott meglepetést a 6,7 százalékos adat. Németh Dávid, az ING Bank elemzője váratlannak nevezte azonban, hogy a piaci szolgáltatások területén nem indult meg dezinflációs folyamat, sőt erősödik az inflációs nyomás. Ez a maginfláció hat százalékra emelkedő szintjében is tükröződik. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője kedvezőtlennek nevezte a dezinfláció lassulását, és azt, hogy a fogyasztói árak növekedése beragadt a magas, 6,6 százalékos szint körül. A gázáremelések „bekódolják”, hogy továbbra se csökkenjen jelentősen az infláció, s így az idén már ne is kerüljön hat százalék alá.
– A vártnál is rosszabbak a legújabb inflációs adatok, ami hír a magyar gazdaságnak, a vállalkozásoknak, a családoknak és a nyugdíjasoknak – reagált a legfrissebb adatokra a Fidesz nevében Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője. – A szocialisták a hatalomhoz görcsösen ragaszkodva csak túlélni akarnak, alkalmatlanok a válságkezelésre. A kisebbségi kormányzás mély válságba sodorta az országot, amiért Gyurcsány Ferenc a hibás – áll a közleményben.