Izrael átadná Ciszjordánia területének 93 százalékát, ha a Palesztin Nemzeti Hatóság visszaszerzi a Gázai övezetet – ajánlotta fel Ehud Olmert izraeli kormányfő a palesztin elnöknek. Mahmúd Abbász és Olmert ezen a héten tárgyaltak az ajánlatról, a palesztin döntésre azonban egyelőre várni kell. A korrupciós ügyekben érintett, hatalmától legkésőbb szeptemberben búcsúzó izraeli kormányfő felvetése megnyitná az utat a független palesztin állam kikiáltása előtt, amelynek nyugati határai az egy-kori zöld vonal helyett néhány kilométerrel beljebb, a mostani elválasztó fal mentén húzódnának, mivel Izrael meg akarja tartani a felépített mamuttelepeket. Az elvett földért cserébe a Negev sivatagban, Izrael déli részén kapnának területet a palesztinok, s szabad átjárást biztosítanának nekik a Gázai övezet és Ciszjordánia között. Az átjáró izraeli kézben maradna, ám az ígéret szerint semmiféle ellenőrző pontot nem állítanak fel azon. Ciszjordániában azonban mintegy háromszázezer zsidó telepes él, legnagyobb részüket így ki kell költöztetni. A tervek arról szólnak, hogy a most még megszállt területnek számító Nyugat-Ciszjordániában, illetve Jeruzsálem keleti felén építés alatt álló lakótömbökbe költözhetnek.
A palesztin állammal kapcsolatban az ajánlat leszögezi, hogy annak semmiféle hadereje nem lehet, míg a palesztinok azt kérik, hogy jelenlegi biztonsági szervezeteik maradjanak képesek a külföldi fenyegetésekkel való szembeszállásra. Az állam kikiáltása azt is jelentené, hogy a palesztin menekültek csak az új államba térhetnének vissza, s nem egykori szülőhelyükre, az izraeli területekre. Jeruzsálem kérdését a mostani ajánlat nem érinti, azt a tervek szerint csak a jövőben rendeznék.
Világbajnokunk rosszul lett, újabb hat magyar érem a budapesti birkózóversenyen
