Őseink lehetnek az avarok is

Egymás tőszomszédságában késő avar és kora Árpád-kori kemence-, valamint cserépedény-maradványokra bukkantak a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei a napokban a szabolcsi megyeszékhelyen. A lelet újabb bizonyítéka lehet annak a még nem bizonyított hipotézisnek, hogy az avarok találkozhattak és keveredhettek honfoglaló eleinkkel, s mint ilyenek a jelenlegi népesség egyik ősének tekinthetők.

Újabb nagy jelentőségű leletre bukkantak a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei, ezúttal a szabolcsi megyeszékhelyen, egy sportkomplexum építési területén. A talajszinttől mindössze 15-20 centiméterre több tucat kemence maradványai kerültek elő. Nagy Márta ásatásvezető közlése szerint csak hétfőn öt kemence darabjait találták meg, ezek valószínűleg sütő-, illetve fazekaskemenceként funkcionálhattak. Utóbbi feltételezést erősítheti, hogy a kemencék egymás közelében, nagyon sűrűn helyezkednek el, és egy régi patak vagy folyócska medrét látszanak kirajzolni. A régészek úgy vélik, hogy két település maradványát sikerült fellelniük, egyik késő népvándorlás kori – minden valószínűség szerint avar –, a másik viszont kora Árpád-kori. Mindkettőt fejlett háziiparra utaló kemencés kultúra jellemzi. A korszakok azonosításában a körülöttük talált cserépedény-töredékek segítenek. Míg az avarok idejét a kézzel formált sütőharangok jellemzik, addig a kora Árpád-kori kultúra a jellegzetes hullám-, illetve egyenes vonalas díszítéseiről ismerhető fel. Bár a településnyomokat és tárgyakat még alaposabb vizsgálat alá kell vetni, két település foglalkozási profiljának azonossága, illetve közelségük döntő bizonyíték lehet arra, hogy az avarok és a honfoglaló magyarok találkoztak. Sőt, nagy valószínűséggel egymás szomszédságában éltek, egymással rendszeresen érintkeztek, esetleg házasodtak.
Nagy Márta kérdésünkre elmondta, a két településen 15-20 ház maradványait is sikerült azonosítani, sírokat azonban nem találtak, és fémtárgyak sem kerültek elő. Ám bíznak abban, hogy a temetkezési helyre is rábukkannak, ennek ugyanis óriási jelentősége lehet a hipotézis bizonyításában.
Találtak viszont sírokat Tiszavasváriban, a Wienerberger cég agyagbányáinak régészeti feltárásakor. Néhány napja egy kora avarkori – VI. századi – településre bukkantak 14 ház maradványával, és megtalálták a falu temetőjét is 41 sírral, köztük a közösség előkelőségének nyughelyét is. Lukács József ásatásvezető régész elmondta, hogy az avar középréteghez tartozó vezetőt két arany fülbevalóval és rangját jelző díszes övcsattal temették el. Tavaly viszont a mostani lelet közelében, ugyancsak egy tiszavasvári agyagbánya nyitásakor késő avarkori, azaz VIII. századi település került elő 77 ház maradványával és 89 sírral. A sírokban ugyan kevés volt a lelet, ami azt mutatja, hogy a szegények nyughelyét sikerült feltárni. Ennek ellenére rendkívül értékes a felfedezés. A lakhelyek és sírok nagy száma ugyanis arra utal, hogy a területet folyamatosan lakták az avarok, és e jelentős számú népesség minden bizonynyal ott volt még a honfoglalás idején is.