Túladagolás végzett a háborús ikonnal

Kábítószer-túladagolás áldozata lett nemrégiben az a katona, aki 2003-ban, az Irak elleni invázió idején vált híressé, amikor az amerikai hadigépezet emberi oldalát illusztráló, később széles körben publikált fénykép készült róla. A fiatal őrvezető karjában menekített ki egy sebesült iraki kisgyermeket a tűzvonalból, amikor lencsevégre kapták.

Minden háborúnak megvannak a maga ikonjai. Néhány ilyen kép évtizedekkel elkészültét követően sem kopik meg, még többnek azonban hányatott az utóélete, és idővel megkérdőjeleződnek készítésének körülményei. Máskor a képen szereplők későbbi sorsa szilárdítja meg vagy rombolja le a köréjük szövődő mítoszt, esetleg tölti meg azokat új tartalommal. Pontosan ez történt Joseph Patrick Dwyer felcser őrvezetővel is, aki 2003 márciusában, az Irak elleni villámháború napjaiban került a figyelem középpontjába. Alakulatával Bagdad felé nyomulva Fajszalija településen foglalták el állásaikat, amikor a 26 éves fiatalember arra lett figyelmes, hogy iraki civilek egy csoportja kereszttűzbe került. A veszéllyel dacolva úgy döntött, hogy biztonságos helyre viszi a család egyik sebesült gyermekét. Ölébe kapta a négyéves Alit és fedezékbe szaladt vele – ez volt az a pillanat, amelyet az alakulatával utazó fotós, az Army Times munkatársa, Warren Zinn megörökített. A jól sikerült kép nem csak a hadsereg félhivatalos lapjában jelent meg, hanem hírügynökségek is átvették és világszerte publikálták. Az Egyesült Államokban egyike lett azoknak a médiatermékeknek, amelyek akaratlanul is segítették alátámasztani azt a kormányzati szlogent, miszerint „ez a háború nem az iraki nép, hanem Szaddám Huszein rezsimje ellen zajlik”. Az őrvezetőben az amerikai hadigépezet testesült meg, amely keményen lesújt ellenségeire, ugyanakkor óvja az ártatlanokat.
Szemben más, sokkal inkább elhíresült esetekkel (például Jessica Lynch őrvezető fogsága és kiszabadítása), Zinn képéről időközben sem derült ki, hogy hamisítvány, vagy hogy megrendezett szituáció eredménye lett volna. A főszereplő, Dwyer utóélete és tragikus sorsa azonban mégis teljesen átírta a híres fotó eredeti tartalmát. A 2001 szeptemberi terrortámadások hatására bevonuló fiatalember ugyanis Irakból hazatérve és leszerelve nem tudta kezelni a háború pszichés hatásait. A poszttraumatikus rendellenesség (PTSD) klasszikus tünetei mutatkoztak rajta, ahogy a harcokból hazatérő bajtársai túlnyomó részén is. Először csak félt, idegen helyen a falnak háttal tudott ülni. Aztán rákapott a különböző nyugtatókra, kábítószerekre, asztmaroham elleni aeroszolokra, majd ezek hatása alatt többször rendbontáson érték. Először 2005-ben került összeütközésbe a törvénynyel Texasban. Lövöldözni kezdett lakásában, mert azt hitte, irakiak rejtőznek az ablaka alatt, készen arra, hogy betörjenek hozzá, és megöljék – rendőröknek kellett leszerelniük, és pszichiátriára küldeniük. Önpusztító életmódjából az sem tudta kimozdítani, hogy gyermeke született. Idővel házassága is tönkrement.
Június 28-án, immár észak-karolinai házából taxit hívott, hogy a kórházba menjen, de már arra sem volt képes, hogy elfordítsa a kulcsot a zárban. A kiérkező rendőrök rátörték az ajtót a még eszméleténél lévő 31 éves veteránra, ám amikor a mentők a hordágyra emelték, megállt a szíve. Nem tudták újraéleszteni.
Ali, a képen szereplő iraki kisfiú a hírek szerint nem kapott később megfelelő orvosi ellátást, és többé nem tudott lábra állni.

Halálos ítélet. George W. Bush amerikai elnök engedélyezte egy gyilkosság és nemi erőszak miatt 1988-ban halálra ítélt amerikai katona kivégzését. Hasonló esetre több mint fél évszázada, Dwight D. Eisenhower elnöksége óta nem volt példa az Egyesült Államokban. (MTI)