időjárás 7°C Barbara , Borbála 2022. december 4.
logo

Demográfiai katasztrófa vár az EU-ra

Balogh Roland
2008.09.21. 22:00

Európára nézve súlyos, a közép-európai térségre pedig katasztrofális hatással lehetnek az elkövetkezendő ötven év demográfiai változásai – derült ki az EuroStat múlt héten közzétett tanulmányából. Az Európai Unió statisztikai hivatala által kiadott dokumentum – amely az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Svájc várható népességadatait dolgozta fel – szerint ugyanis 2060-ra csak a nem uniós országokból érkező bevándorlókkal együttvéve lesznek néhány millióval többen Európában, mint idén január elsején.

Az uniós populáció, amely 2035-re éri el csúcsát, az évszázad közepére ismét csökkenni fog. Az EuroStat felméréséből az is világosan látszik, hogy a legsúlyosabb veszteségeket a volt szocialista blokk országai – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia és Bulgária –, valamint Németország és Olaszország szenvedi el.
A közép-európai térség népességcsökkenése aggasztó méreteket ölt. Az előrejelzés szerint ugyanis a kívülről érkező bevándorlók nélkül a régióban 21,8 millió fővel fognak kevesebben élni, mint ma. A legkellemetlenebb Lengyelország és Románia népességcsökkenése, amely együttesen eléri a 12,3 millió főt. A térség gondjait a bevándorlás sem enyhíti, hiszen összesen mintegy 3,6 millió új lakos érkezik ezekbe az országokba.
A népességfogyás mellett átalakul a demográfiai piramis szerkezete is, ugyanis a csökkenő születésszám és a várható élettartam drasztikus emelkedése – amely például Olaszországban és Franciaországban a nők esetében eléri a 90 évet – miatt megnő az idős korosztály létszáma. Egyre több lesz a 65 év felettiek, sőt lényegesen több a nyolcvan év felettiek aránya. Az átalakulás következtében a nyolcvan éven felüliek szinte megegyező arányba kerülnek a 14 év alatti korosztállyal. Az unió elöregedése emiatt súlyosan veszélyezteti a munkaerőpiacot, amely leginkább ugyancsak a közép-európai régióban lesz igen látványos. A mostani adatok alapján a térségben jelenleg 70,81 millió munkaképes korosztályba tartozó személy él, míg ötven év múlva negyven százalékkal kevesebb, mindössze 43,95 millió fő tartozik ebbe a kategóriába. Az előrejelzések tehát ezen a téren a legaggasztóbbak, hiszen 2060-ra csak minden második személy lesz munkaképes, szemben a mostani 4:1 aránnyal. Ez azt jelenti, hogy a népességcsökkenés és a munkaerőpiac beszűkülése mellett azzal is számolni kell, hogy egy munkaképesnek egy másik, 65 év felettit kell majd eltartania. A jelenlegi gazdasági recenzió mellett ez pillanatnyilag elképzelhetetlennek tűnik, de ha nem születnek átfogó, a problémát orvosló stratégiai vésztervek, akkor a mostani gazdasági válságnál sokkal összetettebb zavarokkal és finanszírozási nehézségekkel kell számolni. A várható élettartam tartós növekedése, amely elsősorban az EU-hoz újonnan csatlakozott keleti régió országaiban nő jelentősebben, azonban a jövőben mind a férfiaknál, mind a nőknél a nyugdíjkorhatár kitolását is eredményezheti.
A felmérés adatai azt mutatják, hogy a munkaerőpiac csökkenése mellett az Európai Uniónak sürgősen át kellene gondolnia a közös bevándorlás politikáját. Noha a tanulmány részletes, az egyes piaci szektorokat érintő részstatisztikákról nem tett említést, egyelőre nem lehet kiszámítani, hogy a veszteség milyen arányban érinti a szakképzett munkaerőt. Az azonban az elmúlt egy évtized tapasztalatai alapján világosan látszik, hogy a munkaerőpiacon belül a szakképzettek aránya – főleg az EU keleti régiójában – lényegesen csökkent. A drasztikus változást jól mutatja, hogy míg például nyolc éve a régióban működő, komoly szakképesítést megkövetelő elektronikai cégek 100 jelentkező közel negyedét tudták alkalmazni, addig ma ez a szám három és hat fő közé tehető.
Az uniós előrejelzések mellett hasonló demográfiai tendenciák érvényesülnek Oroszország esetében is. Az elmúlt fél évtized során ugyanis az ország lakossága közel hárommillióval csökkent. Egy nemrég készült tanulmány szerint az orosz népességfogyás az elmúlt néhány év során lelassult, és az ezredforduló után készült vészjósló felmérésekhez képest – a gazdasági helyzet javulása és az életszínvonal emelkedés miatt – kisebb mértékben ugyan, de várhatóan így is közel húszmillióval kevesebb orosz lesz majd a század közepén.
Európa nyugati felén ezek a változások nem lesznek olyan markánsak. A népességcsökkenés egyedül Németországot sújtja jelentősebben, de például Franciaország vagy Nagy-Britannia lakossága a volt gyarmataikról érkező bevándorlóknak köszönhetően nem érzi meg az elöregedő társadalmakra jellemző munkaerő-piaci csökkenést, és az ebből fakadó szociális nehézségeket. A legjobban a skandináv államok járnak – ahol a térségre jellemző zárt társadalmak nem szívesen engedik be az eltérő kultúrájú külföldi bevándorlókat –, mivel a térségben alig változik majd a népesség létszáma. Az elöregedő társadalomból fakadó gazdasági átszervezés azonban ebben a régióban sem maradhat el, igaz, az észak-európai országok lakosságának most is igen magas várható élettartama miatt már néhány évtizede megkezdték a munkaerőpiac struktúrájának átalakítását.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.