Négy nappal a Farmer Expo megnyitása előtt borús képet vázoltak fel a szervezők a magyar mezőgazdaság egészéről. Szóba került például, hogy Európa gyümölcs- és zöldségimportjának igen jelentős része Marokkóból származik. Ebben az országban minden olyan legális növényvédő szer alkalmazásban van, amelyet Európában már régen nem használhatnak a kertészek, az ott termelt élelmiszernövények mégis bekerülnek az unió keleti államaiba, így Magyarországra is. A trükk egyszerű: az árut beléptetik Spanyolországba, s ezzel az Európai Unióba. Ott ugyan a helyi fogyasztóvédelem megakadályozza, hogy a magas egészségügyi rizikót hordozó növény spanyol piacra kerüljön, ám azt már nem, hogy továbbszállítsák védtelenebb piacokra. Így az olcsón, Európában már nem használt szerekkel megtermelt áru minden akadály nélkül megjelenhet a magyarországi kiskereskedelemben. Beléptetni ugyanis már nem kell, vizsgálni pedig saját fogyasztói és termelői érdekében egyelőre nem kívánja a magyar állam.
De hasonló anomáliákat tapasztalni a sertés vagy a takarmánynövények területén is. Szembeötlő, hogy a szlovák vaddisznók között kitört sertéspestis miatt a magyar sertésexportot állították le három megyéből. Szemben Szlovákiával, ahonnan azóta is tízezer tonna nagyságrendben hozzák be a sertéshúst Magyarországra. A magyar mezőgazdaság érdekérvényesítő képességének silány volta a takarmánytermelés alakulásában is megmutatkozik. A hagyományos lucerna-, csillagfű- és fehérborsó-termelés visszaesése és az állati eredetű takarmány előállításának tilalma miatt a hazai eredetű takarmányfehérje-arány 25 százalékkal csökkent. A kieső fehérjét az amerikai kontinensen előállított szójával pótolják, amelynek tápértéke vitathatatlan, ám az is tény, hogy a beérkező szállítmányok szinte kizárólag génmanipulált szóját tartalmaznak. Ez pedig elgondolkodtató annak fényében, hogy Magyarországon még mindig tilos a GMO-növények előállítása, s még azok a tudományos viták sem zárultak le, amelyeknek az a céljuk, hogy a génmanipulációval előállított élelmiszerek fogyasztásának hatásait tisztázzák. Mihók Sándor, a kiállításnak helyt adó Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának dékánja mindezek kapcsán úgy fogalmazott, a magyar mezőgazdaság lobbiérdekeknek kiszolgáltatva vergődik, a rendszerváltás utáni kormányok pedig adósak maradtak azzal, hogy az ezeket ellensúlyozni tudó gazdasági környezet kereteit megteremtsék.
Többek között ezekről és hasonló kérdésekről is szó lesz a Farmer Expón, illetve az annak részeként szervezett Horatio zöldség-gyümölcs szakkiállításon augusztus 27-től 30-ig. A gazdákat foglalkoztató problémákról, illetve a lehetséges kitörési pontokról a mezőgazdasági szakvásár szervezője, a V-trade Kft.-t képviselő Vaszkó László úgy vélekedett, hogy a mélypontról való elmozduláshoz innovációra és hatékonyságra van szükség. Előbbi cél előmozdítása érdekében szervezik meg pénteken a nemzeti agrárkutatási kerekasztalt. A döntéshozókat, a szakirányítókat, a termelőket és a kereskedőket egy asztalhoz ültető tanácskozástól azt remélik, jelentős szerepe lesz abban, hogy egy éven belül meghirdessék a nemzeti agrárinnovációs stratégiát. A hatékonyság kapcsán Vaszkó László hangsúlyozta: a versenyképesség növeléséhez haladéktalanul meg kell honosítani a mezőgazdaságban azokat a technoló-giákat, amelyek segítségével a minőség javítható, a költségek pedig csökkenthetők lesznek.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
