Kutatják az univerzum keletkezését

Megkezdte működését tegnap a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet laboratóriuma. Az első protonnyaláb óránként 20 kilométeres sebességgel haladt végig a 27 kilométeres hadronütköztető gyűrűben. Az emberiség valaha épített legnagyobb mérőberendezése a várakozások szerint adatokat szolgáltat majd a világűr keletkezésekor kialakult állapotokról – tájékoztatott Raics Péter fizikus, egyetemi docens.

Húsz kilométeres óránkénti sebességgel száguldott végig az első protonnyaláb a világ legnagyobb részecskegyorsítójának 27 kilométeres alagútjában. A genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) részecskefizikai laboratóriuma tegnap kezdte meg működését. Ezzel földrészünk ismét a tudomány élvonalába került, csakúgy, mint akkor, amikor a CERN-en elkezdtek dolgozni Európa legkiválóbb fizikusai – hangsúlyozta Raics Péter.
A gyorsító – vagy más néven nagy hadronütköztető – fő célja az elméleti fizika teóriáinak kísérleti ellenőrzése. Csak az ütközéseknél fellépő nagy energiakoncentrációban lehet felfedezni új részecskéket és igazolni a feltételezett jelenségeket, végső soron pedig jobban megérteni az univerzum keletkezését és működését. Minél nagyobb az energiakoncentráció, annál nagyobb az esély az új felfedezésre. Habár az elméleti számítások eredménye egyezik a kísérleti adatokkal, számos kérdésre keresnek választ a tudósok. Nem sikerült például igazolni a részecskék tömegét keltő, úgynevezett Higgs-részecske létét, nincs adekvát válasz a tömeg keletkezésére sem, s máig nem értik a fizikusok, hogy miért nincsenek antianyagból levő galaxisok az univerzumban. Az is talány továbbá, hogy mi alkotja a világegyetem sötét anyagát. A nagy hadronütköztető 27 km-es alagútja 100 méterrel a föld felszíne alatt található. Valójában két gyorsítócsőről van szó, amelyben csaknem fénysebességgel, ellenkező irányban keringenek a protonok, s az alagút négy pontján óriási energiával öszszeütköznek.
Magyar részről 50-60 kutató, az MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének, a Debreceni Atommagkutató Intézetének munkatársai, valamint a Debreceni Egyetem szakemberei csatlakoztak e kísérletekhez. A debreceni fizikusok a hadrongyűrű legnagyobb detektorának, a CMS-nek (Compact Muon Solenoid) a megalkotásában vettek részt.
Remélhetőleg az atommagkutató egy másik nagy jelentőségű európai tudományos projekt motorja is lesz a jövőben. Egy spanyol és egy svéd város mellett ugyanis a debreceni intézmény is pályázik az anyagkutatásokban legkorszerűbbnek tekinthető neutronspallációs rendszer telepítésére. A kutatóbázis helyszínéről jövőre várható döntés.