Valami nem stimmel a Malév menedzsmentjének létszámleépítéssel kapcsolatos álláspontja körül – mondta Kiss Kálmán. Leonov Péter vezérigazgató azt állítja, hogy négymilliárd forint veszteséget produkált a hosszú távú járatok üzemeltetése, ezért repülőgépeket kellett kivonniuk a forgalomból. De azt is érdemes tudni, hogy egyetlen bérelt repülőgép visszaadása a szerződési idő lejárta előtti három-ötmilliárd forint azonnali kiadást jelent – mutatott rá Kiss. Amikor megkötik a szerződést, a bérbeadó pontosan megjelöli, milyen állapotban óhajtja viszontlátni a gépet, amit emiatt a visszaadás előtt fel kell újítani. A nagyjavítás árát pedig a repülőnek a futamidő alatt ki kell termelnie. A Malévnek ma 18 gépe van. Ha ezeket – egy esetleges csőd miatt – idő előtt viszsza kellene adni, az olyan terhet jelentene a cégnek, ami sokszorosan meghaladja azt az összeget, amire hivatkozva a cég menedzsmentje – az e heti bejelentés szerint – mintegy száz pilótától meg kíván válni.
Kiss korábban azt nyilatkozta, hogy nincs értelme sztrájkolni, mert nincs olyan tulajdonosa a Malévnek, akire hatással lehetne a munkabeszüntetés. Valóban furcsa helyzet, hogy a Malévet birtokló Airbridge Zrt. többségi tulajdonosa két magánszemély, Költő Magdolna és Kiss Kálmán. (Utóbbi a Hunalpa alelnökének névrokona.) A kisebbségi tulajdonos Borisz Abramovics 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az AirBridge Zrt.-ben. A különös tulajdonosi szerkezetnek az a magyarázata, hogy a Malév csak magyar többségi tulajdonban tarthatta meg nemzeti légitársaság státusát, és az ezzel járó európai repülési jogokat. A cég irányítását azonban teljesen az oroszok vették át: a társaság elnöke Abramovics, az igazgatóság tagja Borisz Abramovics testvére, Alekszander Abramovics is.
Kiss Kálmán szerint a pilótáknak éppúgy az az érdekük, hogy a Malév túlélje a jelenlegi iparági krízist, mint a magyar gazdaságnak. Az egyesületi vezető szerint ugyanis messze ható következményei lennének egy esetleges csődnek. Nemcsak a mintegy 2500 dolgozó – köztük a magasan képzett pilóták – utcára kerülése a tét, még csak nem is az a legalább húszmilliárd forint, ami az állami kezességvállalás miatt vész oda. Még nagyobb baj, hogy a nemzeti légitársaság csődje nehéz helyzetbe hozná a magyar légikikötőt, illetve az azt üzemeltető vállalkozást is, amelynek legnagyobb partnere a Malév. A lapunknak korábban nyilatkozó Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője azt állította, hogy bár a Malév fontos partner, ha esetleg elhullana a légitársaságokat tizedelő válságban, mások lépnének a helyére. Ezzel szemben Kiss Kálmán azt állítja, a légitársaságoknak nincsenek kihasználatlan kapacitásaik. A gépek bérlése – mint azt fent jeleztük – komoly anyagi elkötelezettséget kíván, a pilóták átlépése egyik légitársaságtól a másikhoz két-három hónapos továbbképzéssel jár. Vagyis egy Malév nagyságú légitársaság kiesése komoly veszteséget okozna a Budapest Airportnak is.
Csőd szélén sem értékesítik. Van esély az Alitalia légitársaság megmentésére. A korábban lehetetlennek tűnő feladat megoldása most részben a még vonakodó szakszervezetek meggyőzésén, részben egy kisebbségi részvényes bevonásán múlhat. A távirati iroda beszámolója szerint Gianni Letta, az Alitalia megmentésével megbízott államtitkár a német Lufthansa vezetőjével találkozott. A kiszivárogtatások szerint az olasz kormány szeretné, ha a német légitársaság kisebbségi részvényesként beszállna az új légitársaságba, míg az Alitalia átalakításának terheit döntően viselő CAI olasz befektetői csoport a csőd szélén álló vállalat használható részeit a szintén olasz kézben lévő Air One légitársasággal egyesítené, és ebből alakítana új társaságot. Az új légitársaság
12 500 Alitalia dolgozót venne át, 3250 álláshelyet megszüntetnének. A megmaradó szállítási és utaskezeléssel kapcsolatos feladatokat a Finmeccanica állami védelmi konszernhez rendelnék. (MTI)
origo.hu
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal
