Régóta várták a gépkocsival közlekedők, illetve a forgalmas Hungária körút mentén lakók, dolgozók, hogy elkészüljön a fővárost elkerülő körgyűrűnek az a szakasza, amely lehetővé teszi, hogy a hazai és nemzetközi átmenő forgalom – amelynek fő irányai nyugat–délkelet, észak–délkelet, kelet–nyugat, kelet–délnyugat – a zsúfolt nagyváros közútjainak érintése nélkül haladjon át. Különösen szembetűnő volt az utóbbi években a kamionok jelenléte a Hungária körútnak az M3-as és az M5-ös bevezető szakaszai közötti részén. A szakemberek azt várták, hogy a forgalomnak az a része, amelyik a körgyűrű hiánya miatt kényszerült a városi utak használatára, ezután nem hajt be a városba, hanem a hosszabb, de folyamatos haladást ígérő elkerülő sztrádát választja.
Bár forgalomszámlálási adatok az eltelt rövid idő idő alatt nem készülhettek, a magántapasztalatok szerint csak részben teljesültek az előzetes várakozások. A legfontosabb: a nagy teherautók nem tűntek el a Hungária körútról. Bár kétségtelenül megritkultak a korábban kétszer két-három sávon araszoló kamioncsordák, szemmel láthatóan továbbra is meghatározó szereplői a fővárosi utaknak. Magyarázatul kínálkozik erre, hogy a teherszállítók célfuvarban is közlekednek Budapesten, illetve hogy az M1–M3-as sztrádák bevezető szakaszai közti távolság az M0-s igénybevételével éppen a kétszerese annak, mintha toronyiránt hajt keresztül a városon a sofőr. Utóbbi problémát a nehéz teherautók kitiltása oldhatja meg, az intézkedés bevezetésének tervezett időpontja 2009. január 1.
Az említett szakaszok közül a főváros közlekedésének szempontjából legjelentősebb kétségkívül az M0-s keleti szektorának megépítése. A 4-es számú főútvonaltól induló, s az M3-as autópálya-kereszteződésig tartó M0-s keleti szektor hossza 26,5 kilométer. A kétszer két sávos utat mindkét oldalon leállósávval, középütt elválasztó zónával alakították ki. A teljes nyomvonalon negyven műtárgy – aluljáró, felüljáró – és kilenc forgalmi csomópont létesült. A keleti szektor megvalósítása 350 millió euróba, 87,5 milliárd forintba kerül. Ebből a 4. számú főút és M3-as autópálya közötti 26,5 kilométeres körgyűrűszakasz kivitelezési költsége nettó 49 milliárd forint volt.
Az M0-s északi szektorának átadásával az M3-tól a 11-es főútig jött létre autópálya-összeköttetés. A szakasz 3,9 km hosszúságú, meghatározó része az M0-s északi Duna-híd. A Megyeri híd, a maga 1862 méterével hazánk leghoszszabb folyami hídja, amely öt, egymáshoz kapcsolódó hídszerkezetből áll. A beruházás költsége 63,2 milliárd forint volt.
A körgyűrű déli szakaszán ugyancsak az elmúlt hetekben adták át az M6–M0-s háromszintes autópálya-csomópontot, valamint a körgyűrű hozzá kapcsolódó, kétszer három sávos, három kilométeres szakaszát. Az M6-os autópálya Érdi tető–M0-s közötti szakasza Dunaújvárost, illetve az ott nemrégiben megépült Duna-híd révén pedig a Duna–Tisza közének forgalmát kapcsolja a körgyűrűhöz.
A szeptemberben átadott három szakasszal a körgyűrű elérte mai lehetőségeinek határát. A következő évtizedekben reálisan nem várható a hiányzó észak–nyugati szektor megépítése. A közeljövőben hozzákezdenek ellenben a déli szektor teljes kiépítéséhez. Mint ismert, az 1990-es években átadott kétszer két sávos elkerülő út a tervezett sztráda egyik nyomvonalát vette csak igénybe, a kiszélesített út normál méretű sávokat és leállósávot is tartalmaz majd.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
