Körmenetet szerveztek szombaton a Táton és a környékbeli településeken élők összefogva a civil szervezetekkel a Nyergesújfalu ipari parkjába tervezett cementgyár ellen. Az áthúzott gyárkémények rajzával díszített zöld lufikkal és transzparensekkel felvonuló demonstrálók a táti temetőből indultak el, és a Duna-part melletti kerékpárúton folytatták az útjukat, majd a cementüzem építkezésének tervezett helyére vonultak, ahol jelképesen „feláldozták” a helybélieket a környezetszennyező üzem „oltárán”. Ezután egy petíciót adtak át a nyergesújfalui önkormányzatnak, amely nagy támogatója a beruházásnak.
A tüntetés szervezői, a Zöld Sziget Egyesület és a Válaszúton Alapítvány a jogállam megcsúfolásának tartja, hogy a bíróság nem függesztette fel a Holcim Zrt. környezetvédelmi engedélyét, és arra hivatkozott, a beruházó cég bizonyította: nem lesz káros hatással a környéken élőkre és a környezetre a cementgyár.
Mint ismert, a környezetvédelmi szakhatóságok első körben kiadták a cementgyár környezetvédelmi engedélyét. A civil szervezetek és a környékbeli önkormányzatok egy része azonban bírósághoz fordult az ügyben, és kérték a szakhatóságok határozatának felfüggesztését. Álláspontjuk szerint ugyanis vitatható a környezetvédelmi engedélyhez beszerzett szakmai tanulmányok megalapozottsága.
A cégnek viszont az engedély birtokában lehetősége nyílik az építési engedélyek megszerzésére és az építkezés elindítására is, így visszafordíthatatlan változások indulhatnak el a munkálatok tervezett helyszínén, miközben még folyik a jogi eljárás. A keresetet benyújtó szervezeteknek minden esélyük megvolt arra, hogy a felfüggesztés iránti kérelmük pozitív válaszra talál, ugyanis a jelenlegihez hasonló
horderejű ügyekben a vitatott határozat végrehajtásának a bírósági tárgyalás idejére való felfüggesztése része a joggyakorlatnak, éppen az esetleges következmények rendkívüli súlya miatt – vélik a környezetvédők.
A zöldek szerint több szakvélemény is vitatható a Holcim engedélykérelmében, az Országos Meteorológiai Szolgálat például a civilek álláspontját igazolta arról, hogy az építendő gyár kéményeinek levegőszennyezése nemcsak az üzem közvetlen közelében, hanem attól egészen távol is kifejti hatását. Ezt azonban a bíróság és a szakhatóságok is figyelmen kívül hagyták. A Tát, Tokod, Tokodaltáró és Esztergom önkormányzata és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség között zajló perben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság egyébként egyebek között arra hivatkozott: a települések nem tudták bizonyítani, hogy több hektárnyi erdő kivágása a Natura 2000 övezetben (vagyis az európai védettséget élvező területen) helyreállíthatatlan károkat okoz a természetben. A Holcim azért készül a fairtásra, mert itt működne a több mint tíz kilométeres szállítószalagja, amely a mészkőbányából szállít alapanyagot a cementégetéshez. A környékbeli települések és a környezetvédő civil szervezetek szerint azonban a Holcim az erdő kivágása ügyében nem vette figyelembe a szakhatósági véleményeket, és az érintett Bajót településrendezési tervét sem, amely alapján nem engedélyezhető ilyen ipari jellegű létesítmény a térségben. Figyelmen kívül hagyták ugyanakkor a Komárom-Esztergom megyei területrendezési terv szabályait is, amelyek tájképvédelmi szempontból nem engedélyezik a több mint száztíz méter magas kéményekkel megtervezett cementgyár létesítését. A gyár szállítószalagja ráadásul egy ökológiai zöldfolyosón haladna át, amely a Gerecsét köti össze a Dunával.
A zöldek szakértői szerint ebben a környezetben egyértelmű, hogy szó sem lehetne építkezésről az élőhelyek védelme miatt. A bíróság nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy a cementgyár felhúzása az építési munkálatokkal, a levegőszennyezéssel, a közúti forgalom által keltett zajjal és rezgéssel már most is terhelt településeken a környezet és a lakosság egészségi állapotának romlásával járna. Mint ismert, a Holcim Hungária Zrt. Magyarország legnagyobb cementgyárát akarja felépíteni, a már most is határérték feletti szennyezéssel bíró Dorogi-medencében. A tervezett cementgyár a hatástanulmányok adatai szerint több mint ezer tonna egészségre káros vegyületet, így nitrogén-oxidokat, szálló port és nehézfémeket juttatna a levegőbe.
A tervezett gyár 75 ezer tonna hulladékot is hasznosítana évente, és a táti ivóvízbázisok védőidomán létesülne, ezért a zöldek szerint veszélybe kerülhetne az ivóvíz minősége is a környéken.
– Az Európai Unió előírásai szerint az elérhető legkorsze-
rűbb technológia felhasználásával (BAT) épülő cementgyár a közvetlen szomszédságban levő, bezárandó 140 éves Lábatlani Cementgyárat váltja le, amely köré 22 hektár erdőt telepít a beruházó – közölte lapunkkal Márta Irén, a Holcim szóvivője. Szerinte a demonstrációt szervező zöld szervezetek állításai szöges ellentétben állnak a tényekkel.
– Az elmúlt évek során a Holcim számtalan kísérletet tett arra, hogy Tát önkormányzatával és lakosaival párbeszédet folytasson és kompromisszumos megoldásra jusson. A Holcim legnagyobb sajnálatára Tát vezetői eddig mindennemű, a folyamatban lévő projekttel kapcsolatos párbeszéd elől elzárkóztak, és inkább az utcára viszik az ügyet – érvelt a tiltakozó akció ellen Richard Skene, a Holcim Hungária Zrt. elnök-igazgatója.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
