Politikai akarat kell a hatékony migrációs válságkezeléshez

Eric Ruark, a Federation for American Immigration Reform szakpolitikai igazgatója a szegedi MCC–MRI Summit keretében adott interjúban beszélt az amerikai és európai migrációs helyzetről. Szó esett az amerikai menekültügyi rendszer tanulságairól, a határvédelem eredményeiről és kihívásairól, valamint az európai politikai akadályokról. Ruark hangsúlyozta, hogy a politikai akarat döntő szerepet játszik az európai migrációs válság hatékony kezelésben.

Eric Ruark, a Federation for American Immigration Reform szakpolitikai igazgatója (középen) Forrás: MCC Facebook

Mit tanulhat Európa?

A két régió összehasonlítását célzó kérdésünkre válaszul a szakértő elmondta, hogy amit Európa tanulhat az amerikai példából, az elsősorban az, hogy rendben van, ha érvényt szereznek a bevándorlási törvényeknek. Ez az első és legfontosabb pont a szakpolitikai igazgató szerint. Szerinte szükség van az európai menekültügyi rendszer reformjára. Az Egyesült Államoknak már van egy jól működő menekültügyi rendszere, amit bár egyesek túl szigorúnak tartanak, de a lényege, hogy megnehezíti azok dolgát, akik hamis (menekültügyi) kérelmet nyújtanak be. 

Ha pedig a kérelmüket elutasítják, általában elhagyják az országot. Nem mindenki, de a legtöbben

– emelte ki. Európában már egészen más a helyzet: ha valaki menedékkérelmét elutasítják, sok esetben ennek ellenére is maradhat az adott országban. A bíróságok gyakran közbelépnek, és azt mondják: a vonatkozó jogszabályok ellenére extra jogi igényeik lehetnek vagy hazatérésük esetén emberi jogi visszaélések érhetik őket. 

Ennek fényében azt mondanám, hogy az európai menekültügyi rendszer sokkal inkább válságban van, mint az amerikai.

Trump bevezette az úgynevezett „Maradj Mexikóban!” programot, amelynek lényege, hogy aki menedéket szeretne kapni az Egyesült Államokban, annak Mexikóban kell maradnia az ügyének elbírálásáig. 

Ezért sokan már útnak se indulnak az Egyesült Államokba, mert nem akarnak a határon várakozni a visszautasításra

– emelte ki. – Ez Trump egyik legsikeresebb intézkedése volt, amit a bíróságok is jóváhagytak. Úgy gondolom, Európa sokat tanulhat ebből, ha megvan hozzá a politikai akarat.

 

Trump és az amerikai határok védelme

Úgy folytatta, hogy Trump első ciklusában sikeres határbiztonsági intézkedéseket láthattunk. Aztán jött a Covid, ami mindent felforgatott. Emiatt nehéz pontosan értékelni Trump első ciklusának eredményeit, mivel a járvány megakadályozta a legális és az illegális migrációt is. A Biden-kormány viszont gyakorlatilag megnyitotta a határt a menekültjogi és egy úgynevezett „parole” eszköz révén, amelyet eredetileg csak humanitárius, egyedi esetekben lehetett volna alkalmazni, Biden viszont országos szinten, széles körben használta azt. 

Így emberek milliói érkeztek a határhoz, akiket a törvény megsértésével engedtek be és bocsátottak szabadon.

A bíróság részben közbelépett, de az Egyesült Államokban az eljárások évekig húzódhatnak. A Biden-adminisztráció tudta ezt, és arra számított, hogy mire ítélet születik, ezek az emberek már rég Amerikában lesznek. Az érvük az volt, hogy nincs elég hatáskörük és forrásuk a probléma kezelésére. Ez az, ami a szavazókat frusztrálta a Biden-kormány idején. Trump azonban bebizonyította, hogy az amerikai elnöknek igenis van hatásköre, és bár a források is fontosak, a politikai akarat sokkal fontosabb. 

Joe Biden amerikai elnökként azt állította, nem tudja megoldani a migránsproblémát. Trump ezzel szemben megmutatta, hogy az igenis megoldható

– emelte ki a szakértő.

 

Milyen kihívások előtt áll az Egyesült Államok?

A jövőben a legnagyobb kihívás a határvédelem fenntartása lesz az Egyesült Államokban, különösen a kartellek miatt, amelyek hatalmas összegeket keresnek az embercsempészettel. Eric Ruark úgy fogalmazott:

Ők biztosan nem akarnak lemondani erről a bevételi forrásukról. Kérdés, hogy kivárják-e a mostani kormányzati ciklus végét vagy folytatják a gyenge pontok keresését.

Ez komoly kihívás lesz számukra a jövőben, főként, ha Trump továbbra is keményen fellép a határvédelemben – amire mindenki számít. 

Az USA-ban sokkal kevésbé jellemző az illegális tengeri migráció, ott szinte csak illegális szárazföldi határátlépésekről van szó. Európában viszont komoly humanitárius kihívás, hogy sokan életveszélyes, alig működő hajókon érkeznek. Nem luxusjachtokon, hanem olyan eszközökön, amelyek alig úsznak. A szakértő szerint

egyrészt humanitárius kötelesség őket kimenteni, de amint európai területre lépnek, menedékkérelmet nyújtanak be, és innentől válik nehézzé a helyzet kezelése.

Politikai szempontból nagy különbség, hogy az Egyesült Államokban sokkal erősebb a társadalmi támogatás a szigorú intézkedésekre. Európában a parlamentáris rendszerek miatt, mivel több párt van, sokkal nehezebb koalíciót építeni. Azok a pártok, amelyek szigorúbb bevándorlási politikát követelnek, gyakran nem tudnak együttműködést kialakítani, sőt néhol a választásokon indulásuk is akadályokba ütközik. Az amerikaiak ezt nem értik, mert náluk kétpártrendszer van: ha valaki nem kedveli az egyik pártot, ott van a másik. Európában viszont egészen más a helyzet – jegyezte meg Eric Ruark. 

Európában is egyre erősebb a szigorú intézkedések támogatottsága, így előfordulhat, hogy a mérsékeltebb pártok is átvesznek olyan álláspontokat, amelyeket ma szélsőjobboldalinak nevezünk

– fejtette ki, majd azzal folytatta, hogy a politikusok úgyis azt teszik, ami a hatalmon maradásukat biztosítja, és ha a régi politika már nem fenntartható, váltani fognak. 

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, az amerikai elnök kemény üzenetet küldött Európának: Donald Trump szerint az európai országok lassan pokolra jutnak az ellenőrizetlen bevándorlás miatt.

A szakértő szerint az amerikai közhangulat a bevándorlás kérdésében nem változott jelentősen az elmúlt években. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a közvélemény-kutatások eredménye gyakran attól függ, hogyan teszik fel a kérdést.

Az amerikai választók alapvetően régóta ellenzik az illegális bevándorlást és a túl magas bevándorlási szintet, ebben nincs nagy elmozdulás. Ami változott, az a politikai retorika, különösen Trump hatására

– mondta. A szavazók csalódtak, mert mindkét párt – a republikánusok és a demokraták – is kudarcot vallottak. Az előbbiek kemény retorikát folytattak, de nem valósították azt meg, a demokraták pedig üres ígéreteket tettek. Obama például „deportálófőnök” becenevet kapott, mert bár manipulálta az adatokat, ténylegesen sokkal többet tett, mint a Biden-adminisztráció. 

Nem a közvélemény változott, hanem a politika.

Trump – aki kívülről jött – nem politikusként, hanem közszereplőként képes volt átvenni az irányítást a Republikánus Párt felett, ami rendkívüli teljesítmény.

Kifejtette, hogy az európai hosszú távú megoldás kulcsa a menekültügyi rendszer átalakítása. Nemzeti szinten lehetnek politikai lépések, de végső soron az EU-n belül kell változást elérni. Sokan úgy vélik, az EU az Európai Egyesült Államok felé halad, de jelenleg 

Brüsszel akadályozza a tagállamokat abban, hogy a saját bevándorlási politikájukat megvalósítsák.

Hosszú távon az lesz a kulcs, hogy a tagállamok közösen biztosítsák a közös határaik feletti ellenőrzést. De ott vannak az emberi jogi bíróságok is, amelyek például az Egyesült Királyság esetében megakadályozták a „harmadik ország” opciót, vagyis hogy a menedékkérők egy harmadik országban várakozzanak kérelmük elbírálására. Ez viszont felvetheti bizonyos nemzetközi szerződésekből való kilépés szükségességét is. 

Szerintem a döntést inkább a választások eredményei fogják kikényszeríteni: a tagállami politikai nyomás késztetheti Brüsszelt jobb megoldások kidolgozására.

Borítókép: Eric Ruark, a Federation for American Immigration Reform szakpolitikai igazgatója (Forrás: Facebook)