Törvénymódosítást javasol a Méasz

Irreálisan alacsony árak, lánc- és körbetartozások, építőipari bűnözés – ezek voltak a fő témái a Kitörési lehetőségek az építőiparban címmel megrendezett konferenciának, amelyen szakmai szervezetek és több minisztérium is képviseltette magát. Mint arról a távirati iroda beszámolt, Földi Tamás, a Magyar Építőanyagipari Szövetség (Méasz) elnöke úgy foglalt állást, hogy a lánctartozás 90 százalékát az építőipari bűnözés gerjeszti. – A hárommillió forint tőkével alapított társaságok 120 millióért vállalják a 150 millió forintos munkát, amit alvállalkozókkal végeztetnek el. Utóbbiak később válaszút elé kerülnek, miszerint vagy megelégszenek a járandóságuk 80 százalékával, vagy mehetnek a bírósághoz. Mire a bíróság évek múlva dönt, egy fillért sem kap az alvállalkozó, mert a fővállalkozó tulajdonosa már a sokadik cégében teszi ugyanezt – szemléltette az építőiparban tapasztalható gyakorlatot a Méasz-elnök, aki a polgári (Ptk.) és a büntető (Btk.) törvénykönyv módosítását javasolta úgy, hogy az anyagon és a munkán mindaddig fennmaradna a szállító, illetve a munkát elvégző tulajdonjoga, amíg azt a megrendelő ki nem fizeti.
A javaslat szerint a Btk. úgy változna, hogy aki a tulajdonjog-fenntartással terhelt vagyont elvonja, öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető.
Az irreálisan alacsony vállalási ár megtiltásával közvetetten bár, de a lánctartozás felszámolásához is hozzájárult a kormány – jelentette ki a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Bajnai Gordon szerint az egyik fő gond az ágazat szétaprózottsága: Magyarországon közel 100 ezer építőipari vállalkozás működik, tízszer annyi, mint Ausztriában vagy Svájcban. Ez – mutatott rá – kihat a lánctartozásra is, hiszen a tőkeszegény és kicsi alvállalkozókkal könnyűszerrel „bánnak el” a fővállalkozók.
A miniszter bejelentette, hogy hamarosan működni kezd az az internetes portál, amelyen a minisztérium folyamatosan közzéteszi az építési jellegű uniós támogatásokat, valamint az építési közbeszerzéseket.
A konferencián szóba került a jelzálog témája. Az alvállalkozói jelzálogjog érvényesítését az általa is épített házon – arra az időszakra, amíg a fővállalkozó ki nem fizeti őt – már egy ideje engedi a jog, de csak akkor lehet bejegyezni azt, ha ehhez a fővállalkozó hozzájárul. Eddig nem is került sor bejegyzésre. Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára ígéretet tett arra, hogy ezt a szabályt módosítják. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a parlament előtt fekvő új Ptk.-ban rosszabb a helyzet, mivel abban – a kölcsönösség alapján – a fővállalkozónak is zálogjoga lenne az alvállalkozó vagyonán. Ezt is módosítani kívánják még a jogalkotási fázisban.