Korszerűek a monorierdei szerencsétlenség közelében lévő állomások biztosítóberendezései, a térközbiztosító-berendezés zárlatos kábele mindössze 2 éves volt – jelentette ki Mosóczi László, a MÁV Zrt. általános igazgatóhelyettese. A szakember ezzel reagálni kívánt a többek között lapunkban is megjelent állításokra, amelyek szerint a szerencsétlenséghez a magyar vasút rossz műszaki színvonala, erkölcsi, anyagi és pénzügyi válsága vezetett. A balesettel kapcsolatos belső vizsgálat egyébként már lezárult, a részletekről azonban még nem nyilatkozik a MÁV.
Antal Dániel, a Magyar Vasúti Hivatal elbocsátott elnöke azt állította: nem biztonságos a magyar vasút, váratlan helyzetekben könynyen hibázik, és a vasutasok nem tudják, hogy mikor melyik pályaszakaszon hány szerelvény tartózkodik. Mosóczi László elmondta, hogy a magyar hálózat 700 állomásából 300 rendelkezik korszerű biztosítóberendezéssel. A korszerű, relés berendezések 1968 óta működnek. Ezeknél létezik még korszerűbb, de már az 50 éves berendezések is kiváltják a kézi váltóállítást. Az ennél régebbiek, például a Nyugati pályaudvar huzalos berendezései több mint százévesek.
Antal Dánielnek a menetrendre és a pályakapacitás elosztására vonatkozó megállapításaira azzal válaszolt az alelnök, hogy a MÁV-on kívül álló okokból az előre eltervezett forgatókönyvek általában betarthatatlanok. Részint azért, mert a teherszállítmányok egy részét soron kívül rendelik meg, részint, mert a szomszédos országok vasútjaitól menetrenden kívül kapunk szerelvényeket, illetve előfordul, hogy valamiért nem engedik át azokat a határon, és nálunk vesztegelnek. Szamos Alfréd pályavasúti főigazgató a magyar vasút általános biztonságát ért kritikákra azt válaszolta, hogy nemzetközi összehasonlító adatok szerint a MÁV nem okoz több balesetet, mint az európai uniós átlag.
Az Európai Bizottság döntésére, amellyel négy héttel meghosszabbította azt a határidőt, amelyig döntenie kell az Osztrák Szövetségi Vasút leányvállalata, a Rail Cargo Austria és a MÁV Cargo adásvételi szerződésének jóváhagyásáról, Mosóczi László úgy válaszolt, azt várja, hogy az uniós versenyhatóság jóváhagyja a tranzakciót. Arra a kérdésre, hogy a halasztás nem rossz előjel-e ebből a szempontból, érdemben nem reagált. Azt mondta, hogy ennél nagyobb társaságok összeolvadását is jóváhagyta már a bizottság.
A Wizz Air a Malév kárára nő. Jelentősen, 30 százalékkal tervezi az elszállított utasok számának növelését jövőre a Wizz Air Ferihegyen. Váradi József, a fapados légicég vezérigazgatója lapunk kérdésére azt mondta, a növekedés azáltal válik lehetővé, hogy több légitársaság gyengélkedik. Visszafogta teljesítményét a Malév, kivonult a Sky Europe, a megszűnés határán egyensúlyoz az Alitalia, és „a télnek még nincs vége”, mi több, meg sem kezdődött. A téli időszakban kisebb a forgalom, és ez megrostálja a gyengébb társaságokat, ahogy Váradi József fogalmazott, konszolidálja a piacot. A Wizz Air megegyezett a Budapest Airporttal a reptéri díjak mérsékléséről. Kérdésre válaszolva Váradi közölte, egyelőre nincsenek olyan szakaszban a vidéki reptérfejlesztések, hogy elgondolkoznának azon, hogy megfontolják-e a járataik átköltöztetését Ferihegyről.
Borisz Abramovics nem szándékozik eladni a Malévban tartott részesedését – nyilatkozta az üzletember egy orosz lap tegnapi számában. Abramovics hangsúlyozta: az AiRUnion szövetség problémáinak és a Malévnak nincs köze egymáshoz, mivel az egyik vállalkozásból a másikba nem visznek át pénzt, a problémákat annál a társaságnál oldják meg, ahol felmerülnek.
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében