Barkóczy Dávid szakértő szerint egy elhúzódó krízis esetén az elmúlt években lendületbe jött tóparti idegenforgalom a kilencvenes évek közepére jellemző mélypontra süllyedhet. Persze, ha megnyugszanak a piacok, a térség önkormányzatai és cégei különösebb megrázkódtatás nélkül vészelhetik át a kritikus időszakot. Az pedig még előnyös is lehet, ha a forint tartósan gyenge marad, hiszen ez balatoni nyaralásra ösztökélheti a külföldieket.
Ugyanakkor arról is hallani, hogy a múlt év azonos időszakához képest a téli és a jövő évi szállodafoglalási mutatók nem túl biztatók. A zalai termálháromszög, Hévíz, Kehidakustány és Zalakaros szállodáiban is jócskán akad még hely az év végi ünnepekre, amit feltehetőleg a sármelléki repülőtér gazdasági okokkal indokolt, téli üzemmódra történt átállása is befolyásol. Az elmúlt év azonos időszakához képest a jövő évi kereskedelmiszálláshely-foglalások becslések szerint öt százalékkal csökkentek. Ez annak is tulajdonítható, hogy a balatoni üdülést előnyben részesítők is meggondolják, hogy a gazdasági recesszió körülményei között üdülésre fordítsák-e a pénzüket.
A régió kereskedelmi és iparkamarái elsősorban a balatoni beruházások megtorpanásától tartanak. A Reavolutio Kft. Budapesti Iparkamarába összehívott, e hónap végi kerekasztal-beszélgetésre készülő Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke még bizakodó. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzó előadásának lapunkhoz is eljuttatott szinopszisában azt írja: uniós forrásokból 163 milliárd forint jut a Balatonra, persze ennél több, 400-500 milliárd forintra volna szükség. Suchman – nevük említése nélkül – azokra a külföldi nagybefektetőkre gondol, akik konferenciáikon egy korszerűbb, új Balaton-képet vázoltak fel.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
