Szilvásy György titokminiszter az elmúlt években október 23. előtt beszámolót tartott a nemzetbiztonsági bizottságban, hogy milyen csoportok készülnek „terrorcselekményekre”. Most nagy a csönd. Ön szerint vihar előtt vagyunk?
– Jó lenne, ha a következő nap méltó lenne az ünnephez, de azt már ismerjük, hogy a kormány ezeket az időszakokat mire használja fel. A kabinetnek nem az a feladata, hogy elmondja, kik fognak randalírozni, hanem hogy intézkedjen az őrizetbe vételükről, ha valóban erre készülnek. Miközben ma már minden ünnepnél rendbontásra kell számítani, a tisztességes emberekben joggal vetődik fel a kérdés, miért nem végzi el a kormány a belbiztonsági feladatát? Talán azért, mert folyamatosan bővíti a provokátorok körét? Az erre való szándék nyilvánvaló, mert a botrány érdeke lehet a kormányoldalnak. Egy-egy balhé után ugyanis újra előállhatnak azokkal a rágalmakkal, hogy a Fidesz és a KDNP kötődik a radikálisokhoz, sőt a jobboldal politikája vezet a radikalizmushoz.
– A rendőrség új stratégiát dolgozott ki október 23-ra. Ennek az a lényege, hogy a „kergetőzés”, vagyis a tüntetők üldözése helyett a „bekerítés” módszerét kívánják alkalmazni. Ez arra utal, hogy megint utcai harcokra készülnek. Ön szerint is lesz könnygáz és gyújtogatás?
– Nem tudom, mi jöhet még. Egy biztos, a rendőrségnek az a feladata, hogy a közbiztonságot, a közrendet fenntartsa. Ehhez minden eszköze megvan, és a titkosszolgálati eszközök, információk is megvannak, hiszen Szilvásy György titokminiszter több ízben arról adott tájékoztatást, hogy kik azok a személyek, szervezetek, akik eleve rendbontásra készülnek. Vajon miért nem keresik meg ezeket a személyeket már az ünnep előtt, hogy megakadályozzák a rendbontást? A Fidesz és a KDNP mindenesetre békés ünnepségre készül.
– Vannak olyan vélemények is, hogy az adatlopási ügy kommunikációjával akkorát ütöttek az ellenzéken, hogy idén már nem szükséges az utcai radikalizmus vádjával is hírbe hozni a Fideszt és a KDNP-t.
– A kormány szeme előtt szerintem állandóan az a napóleoni gondolat lebeg, hogy az embereket az érdek és a félelem hozza mozgásba. A félelemkeltés ma már szinte állandósult a kormány részéről, állandóan azt ültetik az emberek lelkébe, hogy félni kell Orbán Viktortól, félni kell az egész jobboldaltól, mert az utcán fognak verekedni az emberek, ha a jobboldal győz. Nyakó István egy fórumon be is vallotta, hogy az MSZP politikai taktikája az ellenségkép felépítése. Ezek nagyon veszélyes játszmák, amelyeknek része az úgynevezett megfigyelési ügy is. Ennek semmilyen alapja sincs. A Fidesz semmiféle törvénytelen módszert, eszközt nem alkalmaz az információszerzéshez. Ez az ügy példátlan, és olyan mértékben árt a magyar nemzetbiztonsági rendszernek, mint talán még eddig semmi. Olyan még sehol sem fordult elő az egész világon, hogy a titkosszolgálati miniszter vélt lehallgatási anyagokat tartalmazó cédékkel rohangál a parlamentben, és a képviselőházban osztogatja ezeket, mint egyfajta aranylemezt, aztán pedig visszakéri őket. Ez a folyamat elindult már a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának kinevezésekor is. A demokrácia arcul csapása és példátlan az is, hogy az Országgyűlés szakbizottságának döntése ellenében neveznek ki egy titkosszolgálati vezetőt. A Fidesz elnökségi döntése értelmében ezért nem veszünk részt a testület ülésein.
– A napokban kiderült az is, hogy nem lesz elegendő pénz a katonák béremelésére. Ez azzal járhat, hogy a honvédséghez nem toborozhatnak elég embert, a mai létszám viszont nem elegendő a feladatokhoz. Ez mekkora kockázatot jelent?
– A magyar honvédségnek még arra sincs elegendő létszáma, hogy három C17-es szállító-repülőgép kiszolgálását biztosítsa, az Országgyűlésnek kellett döntést hoznia a katonák számának növeléséről. Ez azt bizonyítja, hogy a hadsereg még az alapfeladatát is alig tudja ellátni. Nagy aránytalanságok vannak a költségvetés belső szerkezetében, gondok vannak a kiképzés minőségével, az eszközök korszerűsítésével is. Az új eszközök különböző békemissziók ellátásában ugyan segítenek a magyar katonáknak, arra viszont már nincsen pénz, hogy ezek egy részét itthon tartsák. A kiképzésük során a katonák így nem tudnak felkészülni az új eszközök használatára, és többnyire csak akkor találkoznak ezekkel, amikor kimennek a missziókba.
– Így járhattak az Afganisztánban meghalt tűzszerészeink is?
– A véleményem szerint elkerülhető lett volna a két magyar katona halála. Ebben megvan a magyar kormány felelőssége is. A Honvédelmi Minisztérium vezetésének csak olyan feladatot kellett volna elvállalnia, amely egy tartományi újjáépítési csoporton belül megfelel a magyar honvédség egységeinek. Érthetetlen, hogy miért nem az afgán helyi erőket képezték ki a felkészült magyar tűzszerészek a bombák hatástalanítására. Természetesen fontos az afgán emberek élete is, de hozzánk sem jönnek afgán tűzszerészek, ha itt találnak egy második világháborús robbanószerkezetet. Az is baj, hogy teljesen eltorzult a Magyar Honvédség kiképzési rendszere. A katonáinknak 99 százalékban az adott missziós feladatokat oktatják, és nem a haza védelmére készítik fel őket.
– Nemrég elkészült a Nemzeti Katonai Stratégia tervezet. Ebben már az szerepel, hogy hangsúlyosabban kell ügyelni az országvédelemre is. Ön elfogadhatónak tartja ezt a vitaanyagot?
– A Nemzeti Katonai Stratégiát jóval korábban kellett volna megalkotni. Amióta az MSZP kormányon van, a kabinet semmilyen formában nem alkotott nemzeti katonai stratégiát, miközben az ország védelmi képességeit szinte teljes mértékben felszámolták. Segítség viszont a NATO részéről is csak akkor érkezik, ha a védelemhez nem elég a saját haderőnk. Ráadásul a szövetség tagállamainak kötelességük is fenntartani és fejleszteni a védelmi képességeiket egy katonai támadással szemben. Nem működik egy megfelelő önkéntes tartalékos rendszer hazánkban, pedig a haza védelme mindannyiunk közös ügye. És nem azért, mert néhány parlamenti párt ebben egyetért, hanem azért, mert az alkotmány szerint minden magyar állampolgárnak ez a kötelessége.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
