Gyermekvédelem: átszervezés és káosz

Az uniós és a magyar alkotmányt, továbbá az önkormányzati törvényt is sértő feladatot kaptak a megyei jogú városok a gyermekvédelmi szakellátás rájuk testálásával. Forrást ugyanis nem rendel a kormány a megyei önkormányzatoktól áthárított ellátáshoz. – Újabb dilettáns döntés született, a törvényhozó belenyúlt egy jól működő rendszerbe, veszélyeztetve a gyermekvédelem szakszerűségét és költségvetési fedezetét – állítja Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője.

2008. 12. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gyermekvédelmi törvény sokadik módosítása nyomán január 1-jétől a megyei jogú városok kötelező feladata lesz az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátás feltételeinek és működésének biztosítása. Ma még a megyei önkormányzatok feladata az ideiglenes hatállyal szüleiktől elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett fiatalok és az utógondozottak szakellátásának finanszírozása. Csakhogy az újabb feladathoz nem rendel forrást a kormány.
– A normatívát megkapjuk, ám ez nem elég az ellátáshoz. A megyei önkormányzatok a személyi jövedelemadó nekik járó bizonyos hányadából nevesítetten is kiegészíthették a gyermekvédelmi normatívát, de a megyei jogú városoknak nincs miből az évi átlagosan nyolcszázezer forint normatívát ugyanennyivel kiegészíteni – érvel Kaposvár címzetes főjegyzője. Kéki Zoltán nem érti, miért kell szétverni egy jól működő rendszert. Miért kell a megyei önkormányzatoknak és a megyei jogú városoknak külön-külön szervezni, működtetni a gyermekvédelmi szakellátást.
– Mivel Kaposvár és környéke igazgatási körzetébe tartozik az érintett ezerkétszáz somogyi fiatal húsz százaléka, érthető, hogy a törvény a város feladatául szabta a szóban forgó teendőket – állítja a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) elnöke. Orbán István ugyanakkor elismeri, hogy a szakellátási normatíva kiegészítése nehéz feladat elé állítja a megyei jogú városokat. – Egy csecsemőotthonos állami gondozott évi nyolcszázezer forintos normatíváját egymillió-kétszázezer forinttal kell kiegészítenie a szakellátásért felelős önkormányzatnak – magyarázta a Magyisz elnöke. Úgy véli, a megyei jogú városokat mulasztásos törvénysértés terheli, mivel már korábban át kellett volna venniük ezt a feladatot. – Örüljenek, hogy nem kell nekik gondoskodniuk gyermekvédelmi infrastruktúráról, intézetrendszerről, nevelőkről, pszichológusokról – tette hozzá.
Alternatívaként egyébként Orbán István és Kéki Zoltán is elképzelhetőnek tartja, hogy a megyei jogú város megállapodást köt a gyermekvédelmi feladatok ellátására a megyei önkormányzattal, és szervezetileg minden marad a régiben. Csakhogy a több száz állami gondoskodásra szoruló fiatal ellátásának többletköltségét még nem látják a megyei jogú városok.
Kéki most levelet írt jegyzőkollégáinak, mert kíváncsi, milyen többletterhet jelent majd számukra az új, forrásbiztosítás nélküli feladat, illetve, hogy miből teremtenek majd költségvetési fedezetet a rászoruló fiatalok intézeti ellátására.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.