Gyermekvédelem: átszervezés és káosz

Az uniós és a magyar alkotmányt, továbbá az önkormányzati törvényt is sértő feladatot kaptak a megyei jogú városok a gyermekvédelmi szakellátás rájuk testálásával. Forrást ugyanis nem rendel a kormány a megyei önkormányzatoktól áthárított ellátáshoz. – Újabb dilettáns döntés született, a törvényhozó belenyúlt egy jól működő rendszerbe, veszélyeztetve a gyermekvédelem szakszerűségét és költségvetési fedezetét – állítja Kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője.

A gyermekvédelmi törvény sokadik módosítása nyomán január 1-jétől a megyei jogú városok kötelező feladata lesz az otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátás feltételeinek és működésének biztosítása. Ma még a megyei önkormányzatok feladata az ideiglenes hatállyal szüleiktől elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett fiatalok és az utógondozottak szakellátásának finanszírozása. Csakhogy az újabb feladathoz nem rendel forrást a kormány.
– A normatívát megkapjuk, ám ez nem elég az ellátáshoz. A megyei önkormányzatok a személyi jövedelemadó nekik járó bizonyos hányadából nevesítetten is kiegészíthették a gyermekvédelmi normatívát, de a megyei jogú városoknak nincs miből az évi átlagosan nyolcszázezer forint normatívát ugyanennyivel kiegészíteni – érvel Kaposvár címzetes főjegyzője. Kéki Zoltán nem érti, miért kell szétverni egy jól működő rendszert. Miért kell a megyei önkormányzatoknak és a megyei jogú városoknak külön-külön szervezni, működtetni a gyermekvédelmi szakellátást.
– Mivel Kaposvár és környéke igazgatási körzetébe tartozik az érintett ezerkétszáz somogyi fiatal húsz százaléka, érthető, hogy a törvény a város feladatául szabta a szóban forgó teendőket – állítja a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) elnöke. Orbán István ugyanakkor elismeri, hogy a szakellátási normatíva kiegészítése nehéz feladat elé állítja a megyei jogú városokat. – Egy csecsemőotthonos állami gondozott évi nyolcszázezer forintos normatíváját egymillió-kétszázezer forinttal kell kiegészítenie a szakellátásért felelős önkormányzatnak – magyarázta a Magyisz elnöke. Úgy véli, a megyei jogú városokat mulasztásos törvénysértés terheli, mivel már korábban át kellett volna venniük ezt a feladatot. – Örüljenek, hogy nem kell nekik gondoskodniuk gyermekvédelmi infrastruktúráról, intézetrendszerről, nevelőkről, pszichológusokról – tette hozzá.
Alternatívaként egyébként Orbán István és Kéki Zoltán is elképzelhetőnek tartja, hogy a megyei jogú város megállapodást köt a gyermekvédelmi feladatok ellátására a megyei önkormányzattal, és szervezetileg minden marad a régiben. Csakhogy a több száz állami gondoskodásra szoruló fiatal ellátásának többletköltségét még nem látják a megyei jogú városok.
Kéki most levelet írt jegyzőkollégáinak, mert kíváncsi, milyen többletterhet jelent majd számukra az új, forrásbiztosítás nélküli feladat, illetve, hogy miből teremtenek majd költségvetési fedezetet a rászoruló fiatalok intézeti ellátására.