Húsz, egérszürke ruhába bújtatott éhező kisgyerek várja türelmetlen kanálcsapkodással a lelencház hatalmas asztalánál az ebédet. Húst követelnek, ám helyette munkát kapnak a dologházban, az utcán. Azt kell megtanulniuk az öreg enyveskezűektől, hogy miként kell a gazdag urakat, hölgyeket kizsebelni. Habár esténként le kell adniuk a zsákmányt, és a verésből is kijut nekik, vidáman telnek napjaik az idősebb tolvajok között.
Lionel Bart musicaljének kaposvári előadása fergetegesen indul, az ötletes, gyorsan változó színpadképek egypercnyi merengésre sem adnak alkalmat a nézőnek. Réthly Attila, a fiatal rendező jól beszéli a gyerekek nyelvét. Ha nem lenne elkoptatott a kifejezés, a szó szoros értelmében sztárcsinálónak neveznénk. A tizenegy éves fonyódi kis srácból, Király Márkból olyan Olivért formált, amilyen vélhetően Dickensnek és Lionel Bartnak is tetszene.
A musicalt mindazonáltal az öregebb tolvajok „viszik a hátukon”. A kiváló prózai színészként ismert Kovács Zsolt Fagin, a tolvajiskola vezetőjének szerepében ezúttal is remek alakítással örvendezteti meg a nézőket. Rajta kívül a huszonhárom éves tolvajlányt alakító vendégművészt, Kiss Diána Magdolnát jutalmazta többször is vastapssal a publikum. A friss diplomás színésznőt – aki idén májusban a komáromi Jókai Színházban a Csárdáskirálynő Veleckei Szilviájának szerepében remekelt – bizonyára még sok musicalben látjuk.
Menczel Róbert sötétszürke, monumentális, de gyorsan változtatható díszletei között hibátlanul mozognak a szereplők, Kadala Petra koreográfiája igen jól illeszkedik az előadáshoz, és egyszerűségükben is ötletesek Velich Rita jelmezei.
Az Olivér! Selmeczi György zenei üzenete a kaposváriaknak. Kell egy jó zenés színház, ha nehéz is feladat – mondta lapunknak az évad elején. Az Olivér! akár a jövendölés kezdetét is jelentheti. Habár a vendégkarmester, Stauróczky Balázs könnyebb feladatokhoz szokott kaposvári zenekarát időnként megizzasztotta az angol William David Brohn hangszerelése.
Meghalt egy ember a négyes-hatos villamos vonalán