Negyven éve, 1968-ban nyilvánították várossá Siófokot, és csaknem tíz éve annak, hogy a legnépesebb balatoni üdülőhely levédette és jogosan viselheti a „nyári főváros” címet. Ezt az ötletet az önkormányzatnak Siófok észt testvérvárosa, a lakosságát nyaranta ugyancsak megsokszorozó Parnu adta. Ahová – a Szovjetunió létrejötte előtti években – követve az üdülővendég-sereget nyaranként az észt kormány is leköltözött.
Siófokra nem költözik le nyaranként a kormány, ám az üdülési szezonban naponta 150-160 ezer ember fordul meg az egyébként
24 500 lakosú településen.
A hajdan jórészt polgárok lakta Siófok negyven év alatt 107 ezerről 900 ezer négyzetméterre növelte parkjainak területét, és többször is díjazottja volt a Virágos Magyarországért mozgalomnak. Ünnepi ajándéka lakóinak, hogy elkészült a város jelképe, az ipari műemlékként őrzött víztorony átalakítás utáni látványterve. Siófok vendégei a jövő évi turisztikai szezonban már egy látványlifttel emelkedhetnek a magasba, hogy az üdülőhely belvárosában lévő, megújult víztorony kávézójából gyönyörködhessenek a tó északi partjának látnivalóiban.
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!