Bár a kormányzat eddig mindig riogatással vádolta azokat, akik a fiatalok körében egyre népszerűbb diákhitel veszélyeire hívták fel a figyelmet, a gazdasági válság várhatóan a kétkedőket igazolja. Az utóbbi években folyamatosan bővítették a kölcsönre jogosultak körét, és emelték a diákhitel összegét, ami látszólag kedvezően érintette a fiatalokat, a valóságban azonban hosszú távon adósságcsapdába vezetheti őket.
A gazdasági válság következtében idén januárban két év után ismét megemelkedett a diákhitel kamata, ráadásul drasztikusan: az eddigi 9,5 százalékról 11 százalékra. A Diákhitel Központ sietett leszögezni, hogy a havi törlesztőrészlet nem nő a megemelkedett kamat miatt. Nem kell tartani szigorodó hitelbírálattól sem, továbbra is alanyi jogon juthat kölcsönhöz minden 40 év alatti hallgató. Több mint furcsa, hogy amikor az alapkamat nő, a hitel kamata is az egekbe szökik, ha azonban az alapkamat esni kezd, a kölcsön kamata nem zuhan vele. 2005 augusztusában például csupán 0,7 százalékkal esett a hitel kamata, miközben egyetlen fél év alatt 3 százalékot zuhant a jegybanki alapkamat, 2006 elején pedig több mint négy százalékkal volt magasabb az alapkamatnál a kölcsön kamata. A KDNP szerint kirívóan hátrányos a hallgatók számára a diákhitel kamatának emelése. Rétvári Bence képviselő leszögezte: a megemelt kamat a kormány elhibázott pénzügyi döntéseinek egyenes következménye. Míg Nyugat-Európában alacsony alapkamattal és adócsökkentéssel reagáltak a pénzügyi világválságra, addig Magyarország magasan tartja a jegybanki kamatokat. Ennek egyik következményeként a Diákhitel Központ forrásköltségei megnőttek, drágábban tud pénzt szerezni a kölcsön biztosítására.
A Diákhitel Központ internetes oldalán található kalkulátorral könnyen kiszámítható, hogy a kamatemelés növeli a futamidőt, így még ideális esetben is évtizedekre eladósodnak a fiatalok: ha egy tanulmányait idén szeptemberben kezdő egyetemista öt éven át havi negyvenezer forint kölcsönt vesz fel, a diploma megszerzése után azonnal talál munkát, jelenleg jónak mondható, 250 ezer forintos bruttó kezdőfizetést kap, és bére minden évben öt százalékkal nő, akkor átlagos gazdasági kilátások mellett is 15 éven keresztül kell törlesztenie. Ha pesszimista gazdasági folyamatokkal számolunk, ami most inkább valószínű, akkor 19 évre nő a futamidő. Tavaly – alacsonyabb kamat és 30 ezer forintos maximális havi kölcsön mellett – még 9 év volt a törlesztés futamideje. A hosszúra nyúlt diákkori eladósodottság akár évtizedekkel visszavetheti a fiatal párok lakásvásárlási esélyeit, hiszen jóval kisebb az esélyük egy újabb kölcsönre, ha jövedelmük egy részét mindketten egy másik kölcsön törlesztésére fordítják.
A diákokat pillanatnyilag kedvezően érintő döntésekről sokat beszélt a kormány, az ezzel párhuzamosan bevezetett szigorításokról azonban szinte semmit. Pedig 2003-ban 12-ről hat hónapra rövidítették a türelmi időt, így most már fél év nem fizetés után felmondják a hallgatóval kötött szerződést, és átadják az APEH-nak az adós adatait. Innentől kezdve az egykori hallgatónak nem jár részletfizetés, tartozását egy összegben, kamatokkal együtt, 14 napon belül be kell fizetnie. Nem igaz az sem, hogy senkinek nem emelkedik a törlesztőrészlete: akik a maximális 50 ezer forintot veszik fel, az eddigi hat százalék helyett jövedelmük 8 százalékát kell befizetniük.
– Az 50 ezer forintos kölcsönt felvevőknek azért kellett megnövelnünk a törlesztőrészleteit, mert különben nagyobb tartozás esetén jelentősen megnőne a futamidő, és az is előfordulhatna, hogy tartozások egy része a nyugdíjasévekre tolódna. Ekkor azonban a központ már nem követelhetné a tartozást, vagyis elbukná pénzt – mondta lapunknak Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója. Az abszurd helyzetet az okozza, hogy ma negyvenéves korig lehet felvenni a kölcsönt. Ha a hallgató csak negyvenedik születésnapja után kezdi meg maximális összegű hitelének törlesztését, és jövedelme nem túl magas, akkor akár huszonöt évre is nőhet a törlesztés futamideje, vagyis az egykori diáknak még 65 éves korában is tanulmányi költségeit kellene visszafizetnie.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
