Gergényi Péter tagadta bűnösségét

Először állt vádlottként a bíróság előtt tegnap Gergényi Péter a 2006. őszi események kapcsán. A volt budapesti főkapitány tagadta, hogy hivatali visszaélést követett volna el a Kossuth tér műveleti területté nyilvánításával.

2009. 01. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vádlottként állt tegnap a Fővárosi Bíróság előtt Gergényi Péter korábbi budapesti rendőrfőkapitány, aki ellen Szerdahelyi Szabolcs, a Deport ’56 nevű szervezet elnöke emelt pótmagánvádat hivatali visszaélés bűntette miatt. A pótmagánvádas eljárás (amelynek sajátossága, hogy az egyébként közvádas ügyben a sértett képviseli a vádat) első tárgyalásán Gergényi tagadta bűnösségét, és azt közölte: a hatályos jogszabályok szerint járt el. Ennél többet nem volt hajlandó mondani, és a bíró kérdéseire sem válaszolt. Gergényi Péter azt is megtiltotta, hogy a média hang- és képfelvételt készítsen róla.
Szerdahelyi Szabolcs vádindítványa szerint Gergényi egy jogi trükkel megfosztotta az embereket a gyülekezési jog gyakorlásától azzal, hogy 2006. október 23-tól műveleti területté nyilvánította a Kossuth teret, másrészt ezzel túllépte a hatáskörét, mivel a védett létesítmények őrzése nem a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), hanem a Köztársasági Őrezred feladata, harmadrészt jogtalanul utasította el a Deport ’56 tüntetésének tudomásulvételét 2006. december 9-re. (A civil szervezet a Kossuth tér műveleti területté nyilvánítása ellen szeretett volna tiltakozni, de Gergényi hatáskör hiányára hivatkozva elutasította a bejelentést.) Ezenfelül szerinte a volt főkapitány visszaélt a hivatali helyzetével, amikor a Deport ’56 panaszának elbírálását szándékosan elhúzta hónapokig. A vádindítvány szerint a exfőkapitány mindezzel megvalósította a hivatali visszaélés bűntettét.
A bíróság március 20-ra tűzte ki a következő tárgyalást. Addig beszerzi a Kossuth tér lezárásával kapcsolatos rendőrségi iratokat, és azok függvényében dönt arról, hogy bekér-e dokumentumokat a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH), illetve, hogy tanúként meghallgatja-e az országos rendőrfőkapitányt, valamint az NBH főigazgatóját. Kővári Tibor bíró megemlítette: amennyiben államtitkokat érintő iratokat kapnak, akkor zárt tárgyalást rendel el.
A büntetőper jelentősége, hogy Gergényi Pétert először állították vádlottként bíróság elé a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben, bár ez az ügy eltörpül az ő irányítása alatt 2006. október 23-án elkövetett tömeges rendőri bűncselekményekhez képest, amelyek miatt nem vonták felelősségre, sőt Demszky Gábor főpolgármester még ki is tüntette.

Már nem büntethető. Megszüntette a Gergényi Péter ellen szolgálati visszaélés bűncselekménye miatt indult büntetőeljárást a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa még december 18-án, mivel a büntető törvénykönyv szerint katonai vétség miatt nem büntethető az, akinek szolgálati viszonya megszűnése óta egy év eltelt – tájékoztatta lapunkat a bíróság sajtóosztálya. (Ismert, Gergényi rendőrségi munkaviszonya 2007. október végén szűnt meg.) A volt főkapitányt egy állásából elbocsátott rendőr, Rónyai Péter jelentette fel, miután a jogerős bírósági ítélet ellenére nem vették vissza az állományba, majd miután hónapokkal később ezt mégis megtették, egy napra rá indoklás nélkül áthelyezték fogdaőrnek, ami lefokozással egyenértékű. A visszaélés miatt a Budapesti Katonai Ügyészség vádat emelt Gergényi ellen, és az ügyben négy tárgyalási napot is kitűztek, de azokat a vádlott állítólagos betegségére, kórházi kezelésére hivatkozva rendre elnapolták.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.