Botrányokat termel a Vértesi Erőmű

Áramvásárlási kudarc, gyanús biomasszaüzlet, furcsa telekvásárlások. Ez csak egy szelete azoknak az ügyeknek, amelyek jellemezték az állami tulajdonú Vértesi Erőművet, és olyan lehetetlen helyzetbe hozták, hogy a teljes vezetőség leváltása után most az üzemben is óriási létszámleépítés várható.

2009. 02. 14. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egymást érik a botrányok a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. tulajdonában lévő Vértesi Erőmű Zrt. körül.
Az előző menedzsment kétes ügyei szinte naponta kerülnek terítékre, miközben információink szerint Szabó Pál volt energiaügyi miniszter, az erőmű új vezérigazgatója nemcsak a teljes vezérkart cserélte le, hanem jelentős létszámleépítésre készül a dolgozók körében is. Miközben az előző vezetés botrányai egyre jobban aláássák az erőmű presztízsét, és nemzetközi jogászok segítségével kellett talpra állítani a csődközeli állapotba került üzemet, a háttérben még mindig ott ólálkodik a „megmentő”: Kapolyi László. A milliárdos szocialista országgyűlési képviselő cégével, a System Consulting Zrt.-vel megszakadtak ugyan a tárgyalások a Vértesi Erőmű Zrt. részvényeinek megvásárlásáról, de a társaság nem mondott le az erőmű privatizálásáról. Ezt a tatabányai önkormányzat kérdéseire válaszolva megerősítette Veres János pénzügyminiszter is, aki elismerte: Kapolyi cégével még folynak a tárgyalások a magánosításról.
Haveri biomassza-adagoló
A Vértesi Erőmű Zrt. jelenlegi vezetésének legnagyobb „skalpja” kétségtelenül Gálos Tibor volt, az előző vezérigazgató. Az erőmű főnökének leváltása szinte puccsszerűen történt, egy rendkívüli közgyűléssel.
Gálost azóta hiába kerestük telefonon, üzeneteinkre sem válaszolt. A volt vezetőtől pedig lett volna mit kérdezni. Beszélhetett volna például arról a furcsa üzletről, amelyet még 2006-ban, a vezetése alatt kötött meg a Vértesi Erőmű. A megállapodás egy levegős szállítással működő biomasszarendszer kiépítéséről szólt. Ez valójában egy olyan hombár felépítését jelentette, ahol az erőmű egy adagolócsiga segítségével fogadni tudta a beérkező mezőgazdasági melléktermékeket (szalmát, malomipari anyagokat), és innen bejuttatta a kazánba. A biomassza szállítására és kazánba juttatására a Vértesi Erőmű Zrt. az IGN Zrt.-vel kötött megállapodást közbeszerzés nélkül. Az erőmű berendezésének megépítéséhez azt a megoldást választották, hogy az IGN saját beruházásában felhúzta a biomassza-adagoló csarnokot, és ezt vásárolta meg egy évvel később, 2007 végén a Vértesi Erőmű. Az IGN így több mint 67 millió forinthoz jutott a vételárból.
Arra a kérdésünkre, hogy a Vértesi Erőmű Zrt. vásárlásához miért nem írtak ki pályázatot, az erőmű különös választ adott. Szerintük ez nem volt kötelességük, hiszen a csarnokot nem a Vértesi Erőmű Zrt. építtette. Valójában azonban más is lehetett a különös beszerzés tendereztetésének elmaradása mögött. Az IGN Zrt.-hez tartozó cégcsoport egyik berendezések, gépek szerelésével foglalkozó társasága, az IGN Montivo Kft. vezető tisztségviselői között ugyanis 2006-ban nem mást találhatunk, mint Gálos Tibort. A biomasszacsarnokot ugyan csak 2007. december 31-én vásárolta meg a Vértesi Erőmű, amikor Gálos már kiszállt ebből a cégből, az eredeti – 2006-ban aláírt – megállapodás alapján viszont megállapítható, hogy az állami erőműtársaság vezetője a saját érdekeltségi körébe tartozó céget bízta meg egy biomassza-beruházás elvégzésével.
Az új birtokosok
Kapolyi László cége Veres János közlése szerint a Vértesi Erőmű ingatlanainak tulajdonjogában bekövetkezett változásokra hivatkozva kívánja újratárgyalni a részvényvásárlásait. Az viszont kérdés, hogy pontosan mely erőművi ingatlanokra gondolt a milliárdos szocialista vállalkozó. A cégnyilvántartás szerint a System Consulting és az MVM Zrt. (a Vértesi Erőmű tulajdonosa) közreműködésével létrehozott Kárpát-Energo nevű konzorciumba korábban apportáltak jelentős értékű ingatlanokat, milliárdosra emelve a tőkét.
Ez a társulás lett volna hivatott arra, hogy Vásárosnaményben egy gázturbinás erőművet hozzon létre, amihez több mint húszmilliárdos fejlesztési támogatást kapott az állami MVM Zrt.-től.
Tény az is, hogy a Tatabányán található bánhidai erőmű működése során keletkezett salak- és pernyehegyek alatti terület tulajdonjoga is magánkézbe került. Lapunk úgy tudja, hogy ez a telekeladás is furcsa körülmények között történt, még abban az időben, amikor – a kétes pákozdi földeladások miatt hűtlen kezelés gyanújába keveredett – Benedek Fülöp felügyelte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet a Fölművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkáraként. A terület eredetileg a nemzeti földalap részeként az állam tulajdonában volt, de a környezetvédelmi hatóság a Vértesi Erőmű Zrt.-t arra kötelezte, hogy takarítsa el az általa az ingatlanokra hordott nagy mennyiségű salakot. A Vértesi Erőmű azonban ehhez azt kérte, hogy adják a kezelésébe vagy a tulajdonába a területet. Az erőmű helyett azonban egy magáncég, a Biopetrol Környezettechnikai Kft. szerezte meg a több mint húsz hektáros területet 12 millió forintért. Az ügylethez persze az ingatlanokat ki kellett vonni a művelési ágból, így azok piaci értéke egyes vélemények szerint már több száz millió forint is lehet.
Kovács István, a Biopetrol ügyvezető igazgatója szerint viszont a terület értékét jelentősen befolyásolja, hogy csaknem tíz méter magasságban salakot és pernyét tartalmaz. Mint közölte, a 12 millió forintos árat a Biopetrol költségén állapította meg egy értékbecslő cég, de ezt a társaságot egy akkreditációs listából kellett kiválasztania a kft.-nek. Szeretnék azonban megnyugtatni Tatabánya polgármesterét és a város érintett lakosságát, hogy tulajdonosként mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ingatlan miatt több éve fennálló áldatlan kiporzás minél előbb megszűnjön – tette hozzá a cégvezető.
Milliárdos károk,
felbontott szerződések
Mint arról beszámoltunk, a Vértesi Erőmű Zrt. ügyvezetése a napokban közleményben ismerte el, hogy a Kapolyi László tulajdonában lévő System Consulting által felmondott áramvásárlási szerződések következtében a vállalat biztonságos működése is veszélybe került, mert milliárdos követelés zúdult az üzemet irányító állami erűműtársaság nyakába.
Bencsik János tatabányai polgármester tegnap közölte: részeredménynek tekinti, hogy a Vértesi Erőmű a nyilvánosság előtt is beismerte a veszteséget hozó ügyletek létezését, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja a kárrendezés részleteinek a nyilvánosságra hozatalát, hiszen közpénzek sorsáról van szó. Elvárható az is, hogy a helyzetet előállító vállalati vezetők személyi felelősségre vonása is megtörténjen – tette hozzá Bencsik.
A Vértesi Erőmű Zrt. tájékoztatása szerint ugyanakkor a kárenyhítés miatt tárgyalások folynak Kapolyi Lászlóval is. A kérdés már csak az, hogy mit ajánlhat a vértesi energiaüzletbe befektetni kívánó vállalkozó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.