Fenyegetik a tojásdobálókat

Aki tojással megdobja a neki nem tetsző közéleti személyiségeket, vasárnaptól akár két évig terjedő szabadságvesztést is kaphat, ugyanis akkor lép hatályba az igazságügyi tárca által kidolgozott közrendvédelmi törvénycsomag. Juhász Gábor politikai államtitkár azt ígérte, lesz hely a börtönökben a dobálóknak. A nemzeti jogvédők korábban az Alkotmánybírósághoz fordultak, kérve a szerintük több ponton alkotmányellenes és jogkorlátozó törvénycsomag utólagos normakontrollját.

Akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik vasárnaptól azokat, akik például tojással megdobják a számukra nem szimpatikus politikusokat. A Gönczöl Katalin igazságügyi államtitkár által előkészített, sokak által csak „lex tojásnak” nevezett törvénytervezet a parlament a közelmúltban elfogadta, és miután Sólyom László államfő nem küldte meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, ezért február elsején hatályba lép.
A törvény szerint erőszakos cselekménynek minősül a testi sérülés okozására alkalmatlan „fizikai ráhatás” is. Amint Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium politikai államtitkára egy háttérbeszélgetésen elmondta: a megdobott fél nem tudhatja, van-e valami kemény tárgy a tojásban, ami súlyos sérülést okozhat neki. Továbbá szeretnék, ha ez a fajta magatartás nem válna a közélet elfogadott részévé. A jogszabályban eredetileg szerepelt, hogy tilos lenne például félelmet keltő egyenruhában vagy alakzatban masírozni, amit egyértelműen a Magyar Gárda megregulázására szántak, azonban ezek a passzusok egy módosító indítvány nyomán kikerültek a normaszövegből. A csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, valamint a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság akár ötévi szabadságvesztéssel lesz büntethető. Arra a kérdésre, lesz-e elég hely a börtönökben a tojásdobálók fogadására, Juhász Gábor igennel válaszolt. Hozzátette: az utóbbi időszakban negyven százalékkal csökkent a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága.
A közrendvédelmi törvénycsomag határozottabban próbál fellépni a – Juhász Gábor szavai szerint – „népek egy csoportja” által űzött, egyre elharapódzóbb kábellopások ellen. Immár ennek az előkészülete is bűncselekménynek minősül, és az okozott vagyoni kártól függően szigorodnak a büntetési tételek is. Például különösen jelentős értékre elkövetett kábellopás esetén öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést is kaphat a tolvaj. A törvénycsomagba bekerült a visszaeső szabálysértés fogalma, és a hatékony fellépés érdekében létrehozzák a központi szabálysértési nyilvántartást. Új tényállásként megjelenik a büntető törvénykönyvben (Btk.) az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, amelyért akár három év szabadságvesztés is kiszabható. A hivatalos személyekre is szigorúbb szabályok vonatkoznak: szabadságvesztéssel büntetendő a bántalmazás hivatalos eljárásban és a kényszervallatás előkészülete is. Emellett a hivatalos személy elleni erőszak előkészülete is büntetendő lesz. A félelemkeltő, de ártalmatlan anyagok küldőivel szemben is fellépne a kormányzat: őket két évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti vasárnaptól. Ismert, a törvénycsomag ellen több jogvédő szervezet is tiltakozott. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Szerintük a törvény súlyos jogkorlátozásokkal operál, több ponton alkotmánysértő, továbbá szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot és a gyülekezési jogot. A nemzeti jogvédők úgy látják: az alaptörvénnyel ellentétes a testi sérülés okozására alkalmatlan támadás kriminalizálása, ez szerintük „aktuálpolitikai célú megerőszakolása a büntetőjognak”.