Akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik vasárnaptól azokat, akik például tojással megdobják a számukra nem szimpatikus politikusokat. A Gönczöl Katalin igazságügyi államtitkár által előkészített, sokak által csak „lex tojásnak” nevezett törvénytervezet a parlament a közelmúltban elfogadta, és miután Sólyom László államfő nem küldte meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, ezért február elsején hatályba lép.
A törvény szerint erőszakos cselekménynek minősül a testi sérülés okozására alkalmatlan „fizikai ráhatás” is. Amint Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium politikai államtitkára egy háttérbeszélgetésen elmondta: a megdobott fél nem tudhatja, van-e valami kemény tárgy a tojásban, ami súlyos sérülést okozhat neki. Továbbá szeretnék, ha ez a fajta magatartás nem válna a közélet elfogadott részévé. A jogszabályban eredetileg szerepelt, hogy tilos lenne például félelmet keltő egyenruhában vagy alakzatban masírozni, amit egyértelműen a Magyar Gárda megregulázására szántak, azonban ezek a passzusok egy módosító indítvány nyomán kikerültek a normaszövegből. A csoportosan és a köznyugalmat súlyosan megzavarva, valamint a nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság akár ötévi szabadságvesztéssel lesz büntethető. Arra a kérdésre, lesz-e elég hely a börtönökben a tojásdobálók fogadására, Juhász Gábor igennel válaszolt. Hozzátette: az utóbbi időszakban negyven százalékkal csökkent a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltsága.
A közrendvédelmi törvénycsomag határozottabban próbál fellépni a – Juhász Gábor szavai szerint – „népek egy csoportja” által űzött, egyre elharapódzóbb kábellopások ellen. Immár ennek az előkészülete is bűncselekménynek minősül, és az okozott vagyoni kártól függően szigorodnak a büntetési tételek is. Például különösen jelentős értékre elkövetett kábellopás esetén öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetést is kaphat a tolvaj. A törvénycsomagba bekerült a visszaeső szabálysértés fogalma, és a hatékony fellépés érdekében létrehozzák a központi szabálysértési nyilvántartást. Új tényállásként megjelenik a büntető törvénykönyvben (Btk.) az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése, amelyért akár három év szabadságvesztés is kiszabható. A hivatalos személyekre is szigorúbb szabályok vonatkoznak: szabadságvesztéssel büntetendő a bántalmazás hivatalos eljárásban és a kényszervallatás előkészülete is. Emellett a hivatalos személy elleni erőszak előkészülete is büntetendő lesz. A félelemkeltő, de ártalmatlan anyagok küldőivel szemben is fellépne a kormányzat: őket két évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti vasárnaptól. Ismert, a törvénycsomag ellen több jogvédő szervezet is tiltakozott. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány utólagos normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Szerintük a törvény súlyos jogkorlátozásokkal operál, több ponton alkotmánysértő, továbbá szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot és a gyülekezési jogot. A nemzeti jogvédők úgy látják: az alaptörvénnyel ellentétes a testi sérülés okozására alkalmatlan támadás kriminalizálása, ez szerintük „aktuálpolitikai célú megerőszakolása a büntetőjognak”.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
