Monstrumok a balatoni égen

Rákkeltő anyagok is kerülhetnek a levegőbe és a Balatonba a nagy gépek fogadására alkalmas szentkirályszabadjai repülőtér tervezett működésével, és a környéken élő gyermekek egészségét is súlyosan károsíthatja a repülő monstrumok zaja – állítják a beruházást ellenző civilek szakértői. A létesítmény engedélyezése szerintük azért is értelmetlen, mert ekkora kapacitású repülőtérre nincs szükség a térségben. Lapunk kiderítette: a beruházó cégnek szakértőként nyújt segítséget a környezetvédelmi főfelügyelőség volt főigazgatója.

2009. 02. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre senki sem tudja megmagyarázni, hogy miért kell a Balaton-felvidék közepére óriásgépek fogadására légi folyosót engedélyezni egy beruházó cégnek. Mint arról korábban beszámoltunk, az izraeli–svéd tulajdonosi hátterű BudaWest Airport Holding Zrt. napi harminc repülőgép le- és felszállására kért engedélyt a tulajdonába került szentkirályszabadjai volt katonai repülőtérre, amelyek között hatalmas utas- és teherszállító monstrumok, például Boing 737-esek vagy Airbus 320-asok is lennének. A repülőgépek a tervek szerint naponta több mint hatvan alkalommal a Balaton fölött közlekednének, és landolásuk közben akár háromszáz méterre is megközelítenék Balatonalmádit, illetve a Balaton-partot, légi folyosójuk pedig a Balaton egész keleti medencéjét és Siófokot is érintené. Információink szerint azonban a tulajdonosnak egyelőre semmilyen megrendelése nincs ilyen mennyiségű áru, illetve turista fogadására. Ezt hangsúlyozza a tiltakozások összehangolására létrejött Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület is. Szerintük a Balaton idegenforgalmának növelésében egyáltalán nem játszik jelentős szerepet a térségbe telepítendő repülőtér, hiszen száz kilométeres körzeten belül ez lenne a hetedik hasonló létesítmény. Az egyik ezek közül, a sármelléki repülőtér viszont tönkrement, a Székesfehérvár melletti Börgöndön pedig szintén nemzetközi repülőteret kívánnak létesíteni. Ezeknek a létesítményeknek a fenntartása milliárdokba kerül, tehát nem lesznek képesek egymás mellett gazdaságosan működni.
Az viszont biztos, hogy a beruházó szinte semmit sem bíz a véletlenre. Az ügyben tartott közmeghallgatásra, Balatonalmádiba elhívták például a társaság szakértőjeként Ughy Katalint, a környezetvédelmi engedélyek kiadásában másodfokú hatóságként közreműködő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség egykori főigazgatóját. A zöldek által közölt hírek szerint a volt vezetőnek 2004-ben azért kellett távoznia a főigazgatói székből, mert számos panasz érkezett ellene, hogy jogsértéseket követett el a vezetése alatt a hatóság az engedélyeztetési eljárásokban a beruházók javára.
A volt főigazgató által bemutatott szakértő, Fördős László a balatonalmádi közmeghallgatáson azonnal ki is jelentette: az általuk figyelembe vett szakvélemények alapján a meteorológiai viszonyok miatt nem lehetséges a repülőtér tervezett futópályájának megváltoztatása. A gépek tehát csak a Balaton fölött közlekedhetnek majd. Hozzátette: a társaság a hatástanulmányában a zajterhelés maximális lecsökkentésére törekedett. Arról azonban nem beszélt, hogy milyen károsanyag-kibocsátás lesz a környéken az óriásgépek közlekedése miatt. Ez pedig azért sem elhanyagolható szempont, mert Bálint Sándor vegyészmérnök, a Balatonalmádi Konzervatív Kör vezetője szerint a várható környezeti és egészségügyi veszélyek miatt már most leértékelődtek az ingatlanok a városban. A civil szervezet elnöke bemutatott egy WHO-felmérést, amely szerint az óriásgépek zaja jelentősen rontja a gyermekek tanulási képességét a repülőterek környékén, hosszú távon pedig megnövekedhetnek a szívroham okozta elhalálozások egy ilyen térségben. A mérnök számításai szerint a járművek több mint százezer kilogrammnyi káros anyagot bocsátanának ki a levegőbe évente, köztük rákkeltő vegyületekkel. Ezek az anyagok bekerülnének a Balatonba és a helyi ivóvízbázisba is a repülőgépek közlekedésével.
Dávid Gyula, a Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület elnöke arra hívta fel a beruházó figyelmét, hogy egy helyi balatonalmádi rendelet szerint a városban a közlekedésből származó környezeti zaj nem haladhatja meg a 65 decibel értéket, tehát a repülőtér megvalósítása jogszabályellenes is, hiszen a tervek szerint a gépek közvetlen hanghatása esetenként elérheti a 75 decibel értéket. A civil szervezetek hangsúlyozták, hogy minden lehetséges jogi eszközzel meg akarják akadályozni a beruházást. Erre szükség is lesz, hiszen az érintett önkormányzatok ma már aligha tehetnek valamit.
Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere lapunknak elmondta: a vevők a pályázatukban csak a programjukat ismertették, ez alapján módosította a képviselő-testület a szerződés aláírása után a repteret építési területté, és ezen már nem lehet változtatni. Lapzártánkig a beruházó nem válaszolt kérdéseinkre. A környezetvédelmi felügyelőség annyit közölt, hogy szakértők bevonásával vizsgálja a repülőtér hatásait, és figyelembe veszi a közmeghallgatáson elhangzottakat is. Ez alapján döntik majd el, hogy van-e kizáró ok a létesítmény engedélyezésében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.