Egyelőre senki sem tudja megmagyarázni, hogy miért kell a Balaton-felvidék közepére óriásgépek fogadására légi folyosót engedélyezni egy beruházó cégnek. Mint arról korábban beszámoltunk, az izraeli–svéd tulajdonosi hátterű BudaWest Airport Holding Zrt. napi harminc repülőgép le- és felszállására kért engedélyt a tulajdonába került szentkirályszabadjai volt katonai repülőtérre, amelyek között hatalmas utas- és teherszállító monstrumok, például Boing 737-esek vagy Airbus 320-asok is lennének. A repülőgépek a tervek szerint naponta több mint hatvan alkalommal a Balaton fölött közlekednének, és landolásuk közben akár háromszáz méterre is megközelítenék Balatonalmádit, illetve a Balaton-partot, légi folyosójuk pedig a Balaton egész keleti medencéjét és Siófokot is érintené. Információink szerint azonban a tulajdonosnak egyelőre semmilyen megrendelése nincs ilyen mennyiségű áru, illetve turista fogadására. Ezt hangsúlyozza a tiltakozások összehangolására létrejött Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület is. Szerintük a Balaton idegenforgalmának növelésében egyáltalán nem játszik jelentős szerepet a térségbe telepítendő repülőtér, hiszen száz kilométeres körzeten belül ez lenne a hetedik hasonló létesítmény. Az egyik ezek közül, a sármelléki repülőtér viszont tönkrement, a Székesfehérvár melletti Börgöndön pedig szintén nemzetközi repülőteret kívánnak létesíteni. Ezeknek a létesítményeknek a fenntartása milliárdokba kerül, tehát nem lesznek képesek egymás mellett gazdaságosan működni.
Az viszont biztos, hogy a beruházó szinte semmit sem bíz a véletlenre. Az ügyben tartott közmeghallgatásra, Balatonalmádiba elhívták például a társaság szakértőjeként Ughy Katalint, a környezetvédelmi engedélyek kiadásában másodfokú hatóságként közreműködő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség egykori főigazgatóját. A zöldek által közölt hírek szerint a volt vezetőnek 2004-ben azért kellett távoznia a főigazgatói székből, mert számos panasz érkezett ellene, hogy jogsértéseket követett el a vezetése alatt a hatóság az engedélyeztetési eljárásokban a beruházók javára.
A volt főigazgató által bemutatott szakértő, Fördős László a balatonalmádi közmeghallgatáson azonnal ki is jelentette: az általuk figyelembe vett szakvélemények alapján a meteorológiai viszonyok miatt nem lehetséges a repülőtér tervezett futópályájának megváltoztatása. A gépek tehát csak a Balaton fölött közlekedhetnek majd. Hozzátette: a társaság a hatástanulmányában a zajterhelés maximális lecsökkentésére törekedett. Arról azonban nem beszélt, hogy milyen károsanyag-kibocsátás lesz a környéken az óriásgépek közlekedése miatt. Ez pedig azért sem elhanyagolható szempont, mert Bálint Sándor vegyészmérnök, a Balatonalmádi Konzervatív Kör vezetője szerint a várható környezeti és egészségügyi veszélyek miatt már most leértékelődtek az ingatlanok a városban. A civil szervezet elnöke bemutatott egy WHO-felmérést, amely szerint az óriásgépek zaja jelentősen rontja a gyermekek tanulási képességét a repülőterek környékén, hosszú távon pedig megnövekedhetnek a szívroham okozta elhalálozások egy ilyen térségben. A mérnök számításai szerint a járművek több mint százezer kilogrammnyi káros anyagot bocsátanának ki a levegőbe évente, köztük rákkeltő vegyületekkel. Ezek az anyagok bekerülnének a Balatonba és a helyi ivóvízbázisba is a repülőgépek közlekedésével.
Dávid Gyula, a Kelet-balatoni Légtérvédő Egyesület elnöke arra hívta fel a beruházó figyelmét, hogy egy helyi balatonalmádi rendelet szerint a városban a közlekedésből származó környezeti zaj nem haladhatja meg a 65 decibel értéket, tehát a repülőtér megvalósítása jogszabályellenes is, hiszen a tervek szerint a gépek közvetlen hanghatása esetenként elérheti a 75 decibel értéket. A civil szervezetek hangsúlyozták, hogy minden lehetséges jogi eszközzel meg akarják akadályozni a beruházást. Erre szükség is lesz, hiszen az érintett önkormányzatok ma már aligha tehetnek valamit.
Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere lapunknak elmondta: a vevők a pályázatukban csak a programjukat ismertették, ez alapján módosította a képviselő-testület a szerződés aláírása után a repteret építési területté, és ezen már nem lehet változtatni. Lapzártánkig a beruházó nem válaszolt kérdéseinkre. A környezetvédelmi felügyelőség annyit közölt, hogy szakértők bevonásával vizsgálja a repülőtér hatásait, és figyelembe veszi a közmeghallgatáson elhangzottakat is. Ez alapján döntik majd el, hogy van-e kizáró ok a létesítmény engedélyezésében.
Lezárt utca, nagy tömeg Dubicsányban: kivágják az ország karácsonyfáját - videó